392. Cibakháza, 1849 március 18. Kossuth tudósítása a Honvédelmi Bizottmánynak a táborból, beszámolója a szászokkal kapcsolatos r…
392.
Cibakháza, 1849 március 18.
Kossuth tudósítása a Honvédelmi Bizottmánynak a táborból, beszámolója a szászokkal kapcsolatos rendelkezéseiről és a képviselőháznak ezzel kapcsolatban március 20-án hozott határozatai.
Cibakháza, 1849 március 18.
Kossuth tudósítása a Honvédelmi Bizottmánynak a táborból, beszámolója a szászokkal kapcsolatos rendelkezéseiről és a képviselőháznak ezzel kapcsolatban március 20-án hozott határozatai.
Szacsvay Imre jegyző olvassa a honvédelmi bizottmány elnökének Kossuth Lajosnak folyó évi mart. 18-án Czibakházán költ levelét:
A honvédelmi bizottmány elnöke a honvédelmi bizottmánynak!
Seregeink tegnap átkeltek a Tiszán, de az átkelés a czibakházi egyetlen hídon sok időbe került, s csak késő este felé érkezhettek volna a seregek 8 órai fárasztó menés után Nagykőröshöz, hol az ellenség öszpontosított erővel áll: azért tanácsosabbnak látszott a kocséri erdő alatt táborba szállani. Ma reggel 6 órakor a sereg újra megindult; de vastag köd ereszkedvén s havazni is kezdvén, minden operatio lehetlenné vált, azonban most 9 óra, az idő kitisztult, seregeink marschban vannak, s dél táján Nagykőrös alatt fognak állani. Minden oda mutat, hogy ott lesz a csata.
Szükségesnek tartom, a t. bizottmánynak jelenteni, miként én Bem tábornok úrnak Szeben bevételét jelentő levelére, némelly halasztást nem szenvedő intézkedéseket láttam szükségeseknek.* Ő ugyanis, mint leveléből látom, megint igen nagylelkű akar lenni, s a multra amnestiákat emleget. Én azonban egyrészt a mennyire lehet, a szebeni győzelmet biztosítani kívánván, másrészt pedig a csalódások feletti késő bánkódásnak nem akarván a nemzetet kitenni, a szászok irányában az illy túlzott nagylelkűséget nem helyeslem, s pedig annyival inkább nem helyeselhetem, mert ők az orosz segítségnek behívásával a pártütésen túl a legnagyobb honárulást követték el, mellyet egy statusnak polgára hazája ellen elkövethet. Szebennek és Brassónak biztosítása volt az ürügy, melly alatt az orosz segítséget behívták, már most Szeben elfoglalását arra kell használni nézetem szerint, hogy ismét ezen városok fenmaradási érdeke legyen az oroszok kitakaríttatásának eszköze.
V. ö. Bemhez és Csányihoz előző nap intézett leveleivel, 386., 387. sz. alatt, 666. s köv. l.
Én tehát Bem tábornoknak a mint éjjel következő rendeleteket küldöttem:
1-ör: Hogy a szászoknak semminemű ígéreteket ne tegyen, s a kormány politikáját ne anticipálja, hanem csak annyit nyiladoztasson ki, hogy sorsuk jövendőbeni magukviseletétől függend.
2-or: Az orosz segédseregeket honárulólag a hazába ők híván be, eszközöljék: hogy azok az országból rögtön kitakarodjanak, különben a szász nép, mellynek ezen árulásához hasonló lépést a história nem mutat, vagy ki fog az országból üzetni, vagy pedig a törvény oltalmától és minden szabadságaiktól megfosztatni, s javaik az árulásuk és pártütésük által okozott károknak s pusztításoknak és hadköltségeknek kárpótlásain elkoboztatni.
3-or: Megrendeltem, hogy az oroszok behívásának főeszközeit azonnal elfogassa, s Csányi kormánybiztos úr rendelkezése alá olly nyilvánítással küldje át, hogy az oroszok kitakarodásának kezesei gyanánt fogságban maradván, ha a népjog-ellenesen betolakodott orosz sereget rögtön ki nem vonulnak, vagy épen előre nyomulni merészlenének, ezen invasio fő czinkosai haditörvény elébe állíttassanak, s minden kegyelmet kizárva halállal büntettessenek.
4-szer: Megrendeltem Bem generalisnak, hogy Szebent tartsa utolsó emberig, s nyilatkoztassa ki a szebeni népnek, hogy ha az ellenség által orosz segítséggel megtámadtatnék, mindenek előtt Szebent fogja irgalom nélkül összelövetni, s annak romjaiból rakni seregünknek mellvédet, azért a város tisztviselői, családjaiknak kezesekül hátrahagyásával menjenek ki az ellenséges táborba, s az oroszokat, kiket behívtak, városuk fenmaradásának érdekében távoztassák ki; különben Szeben el fog pusztulni.
5-ször: Brassót mint az oroszok behívásának másik czinkosát, maga feladásra szólítsa fel azon nyilatkozattal, hogy ha magát fel nem adja, Szeben fog érte bűnhődni, s ostrommali bevétel esetében prédára bocsáttatik.
6-szor: Az orosz foglyokra nézve emlékeztettem, hogy az oroszokat becsületes ellenségnek nemzetünk nem tekintheti, mert rabló módra, hadizenet nélkül s népjog-ellenesen tört be az országba.
7-szer: Megrendeltem, hogy a verestoronyi passust járhatatlanná tegye.
8-szor: Tudtára adtam, hogy a Szászföld viszonyainak definitív elrendezését a kormány magának tartja fel, abba tehát ne avatkozzék; most ideiglenesen minden polgári hatóság alá* helyezendő.
Helyesen: katonai törvények alá. (Így van a Bemnek írt utasításában is, 667. l.)
Midőn az austriai ház kivetkőzve mindenből, ami ember előtt szent, martius 6-ai manifestumában Magyarország ezredéves statuséletét eltörlöttnek meri nyilatkoztatni, midőn Magyarországot eldarabolja, s az erdélyi Szászföldet is külön tartományként említve olvasztja be az idegen birodalomba;* midőn, a szászok az orosz hatalom seregeit hadizenet nélkül népjog-ellenesen az országba honárulólag behívják; midőn a szászok Szászvároson a magyar hadseregnek hozzájok beszállásolt fegyvertelen fuvarosait éjjel orozva legyilkolják, s fejetlen holttesteiket az utczára szórják, én azt hiszem, hogy minden becsületes magyarnak meg kell győződni, miként itt többé választás nincs, hanem élethalál-harczot kell vívni, ha még e nemzet élni akar. Így van lelkesítve a hadsereg, így érzek én, s ezen érzés kénytelenségében meg vagyok győződve, hogy a szászok irányában más politicát követni a legnagyobb hiba volna, melly magát rajtunk iszonyatosan megbosszulná.
Az olmützi, ú. n. »oktrojált alkotmány« kilátásba helyezte a szászoknak, hogy jogaik a birodalmi alkotmány keretei között fenn fognak tarttatni.
Ha a tisztelt bizottmány ezen politikával egyet ért, méltóztassék azt a bizottmány nevében az országgyűlésnek előterjeszteni, ha pedig egyet nem ért, esedezem levelemet az országgyűlésen felolvastatni s a nemzet intézkedését mindenesetre felkérni, mert én holnapután előtt nehezen fogok Debreczenbe mehetni, a dolog pedig sürgetős, mert én az említett rendeleteket mult éjfél után futár által elindítottam, s így meglehet hogyha késném e felhívással, az országgyűlés parancsa későn érkeznék; – tudósítom a t. bizottmányt arról is, miként rendeletet bocsátottam ki, hogy vitéz seregeink előnyomultául, ha isten kedvez igazságos fegyvereinknek, az első nyert csata hírére, Kecskemét, Kőrös táján, és mindenütt az egész vidéken a nép keljen fel tömegestől, vegye üldözőbe a megfutamasztott ellenségét, irtsa és pusztítsa egész erővel; és azon helység, melly a csatanyerésnek bizonyos hírét legelső veszi, verje félre minden harangjait, hogy a lárma harangok zúgása faluról falura terjedve költse fel a népet egész tömegben.*
Kossuth kiáltványát l. előbb, 384. sz. alatt, 664. s köv. l.
A mint Debreczenbe érkezem, a tiszt. bizottmánynyal eleve tanácskozva fel akarom kérni a házat, hogy az orosz avatkozás ügyét, és a Magyarország statuséletét megszüntető martius 6-ai császári manifestum tartalmát engedje szőnyegre hoznom, s irántai határozatát kikérjem, mit a háznak, ha a tisztelt bizottmány egyetért, bejelentetni kérek.*
Kossuth fenti tudósítása az OHB iktatókönyvében 3528. és 3530. sz. alatt van iktatva; az iratok között azonban nincs, a képviselőházban történt felolvasása után úgy látszik, nem tették vissza a helyére.
Költ a czibakházi táborban, mart. 18. 1849.
Kossuth Lajos
a honvédelmi bizottmány elnöke
a honvédelmi bizottmány elnöke
Nyáry Pál; A honvédelmi bizottmány nevében ezennel kijelentem, hogy elnök úr intézkedései a bizottmány által egyhangúlag helyeseltettek. Második jelentésem a szárnyaló híreket illeti, miután mi ezekre nézve szerencsétlen helyzetben vagyunk. Nem tudom, de úgy látszik nekem, mintha itt Debreczenben egy különös műhely volna, mellyben mindenféle képtelen híreket kovácsolnak, és amellyek, midőn már a honvédelmi bizottmány elébe kerülnek, olly komolylyá válnak, hogy azt alig lehet eloszlatni, és nemcsak azért, hogy a közönségben rossz vért, hanem valóban még magában e házban is. – tapasztalásból beszélek – pártokat csinálnak. Tehát kötelességem előre eloszlatni azon hírt, hogy seregeink visszavonultak. Hisz a hadsereg járata nem abból áll, hogy mindig egy kitűzött czél felé, se jobbra, se balra nem tekintve, a körülményeket figyelembe nem véve egyenesen tartson, hanem abból, hogy alkalmazza magát a körülményekhez, és igen sokszor a legnevezetesebb hadvezérnek tervében is az időjárás nagy változást tesz. Így történt, hogy az elnöknek azon napról, mellyen írta, hogy ütközet lesz, estve írt levelét vettük ma, mellyben írja, hogy azon nap ütközet nem volt, azért, mert a mint tudjuk, olly kedvetlen volt az időjárás, hogy három napig az ég alatt volt seregeinket szükségesnek látták mind a vezér, mind maga az elnök pihenni engedni; de azért, ha a seregek hátra vagy félre vonulnak, ne következtesse senki, hogy visszavonultak seregeink. A többire nézve méltóztassanak határozni. (Általános felkiáltás: »Egyhangúlag elfogadjuk!«)
Elnök: A határozat tehát az, hogy a ház kormányelnök úr intézkedéseit egyhangúlag elfogadja. (Igen!)
Közlöny, március 22.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
