Széttekintés a fölfedezések és föltalálások mezején.
Széttekintés a fölfedezések és föltalálások mezején.
„A fölfedezések és föltalások teszik a középkor óta az europai világuralkodás alapját” – mert valóban Europa ezek által jutott azon physicai és erkölcsi erő birtokába, melly által hatalmát a föld egyik sarkától a másikig terjesztette ki.
Mi különösen, földünkön történt fölfedezéseket illeti a e tekintetben a XV-dik század vége és XVI-dik eleje a legnevezetesb, s nemcsak azon korra, sőt minden utóbbi korokra a legfontosb befolyással volt. Megemlitjük itt különösen Amerikának Columbus által (1492), és a keletindiába vezető jóreményfoku utnak Vasco De Gama által (1497) történt fölfedezését, mikről alább bővebben szólandunk. Hasonló érdemet szerzett magának Cook W. déltengeri fölfedezései által az elmult század utófelében; a legujabb időben pedig ama két tengeri hős Parry és Rosz észak- és délsarki utjok által. Ezekről alább bővebben.
Ama két tetemes földrész előállása szükségeskép egészen más irányt adott az europai polgárisodott népek munkásságának, 798ipar, kereskedés uj éledést nyertek, a tapasztalás szélesülésével a tudás és eszmék köre is szélesült, s mind a physikai mind a szellemi erők nagyobb tevékenységre emelkedtek. –
Azonban nem foghatunk itt a halhatlan Columbus Kristof életirásába, előre föltevén, hogy a tisztelt olvasó ismeri ezen férfiu érdemeit, kinek sirkövén méltán áll e kevés, de tartalom teljes szó: Honának egy uj világot adott, – mi még csak azt kivánjuk mellékelni, mit életirói elmulasztottak kiemelni, miszerint ő, mielőtt fölfedező utjára elindulna, lelkében tisztán látta maga előtt fekünni a földet, melly felé indult, s csak nem számtani bizonyossággal meg volt győződve a felől, hogy az addig ismert száraz földön kivül szükségeskép lenni kell még valamelly nagy száraznak, a szükséges ellennyomás és egyensuly tekintetéből. –
Mig a Spanyolok a leglángolóbb szenvedélylyel folytatták nyugati fölfedezéseiket, addig a portugaliak hasonló tüzzel folytatták azt keletre. Diaz Bertalan már 1487-ben körülhajózta Afrika déli csucsát, de az ottani előfoknál hajótörést szenvedvén, a szorongatás és kinok fokának nevezte azt. Királya II. János azonban igen örvendetes reményeket táplált az iránt magában, s ezért jóremény fokának nevezte azt, s kiküldötte ama tapasztalt tengeri utast Vasco de Gamát azon ut további folytatására. Gama pengaláig nyomult elő 1497. Ugyan ezen király 1500 kiküldötte Cabral hajóparancsnokot a fölfedezések további folytatására s telepek állitására. Cabralt egy borzasztó tengeri szélvész nyugatra csapja, s ezen esemény lön oka Brazilia fölfedezésének. Ezután Immanuel király Almeida és Albuquerque hajóvezéreket küldi ki az indiai tengerre, s ezek tömérdek parti tartományokat és szigeteket foglalnak el Portugalia számára, u. m. Kalikutot, Pegut, Ormust, Siamot, Javát, Sumatrát, a Molukki szigeteket stb.
Ezen nyereséges idő alatt a velenczei Cabot 1496, fölfedezte az angol király VII. Henrik számára Uj-Foundland partjait, a portugaliai Cortereal 1500 Labrador partjait, a spanyol Ojeda Panama szorosát és Diaz de Solis Délamerika partjait egész a La Plata folyóig. – Magelhaens (Magellan) körülhajózta Amerika legdélibb csucsát, a tüzföld és Amerika legdélibb partja közt eső tengerszorosat, melly róla Magellan szorosának neveztetik, s első, kit az egész föld körülhajózásának dicsősége illet. A bátor Cortez fölfedezte vagy is inkább meghóditotta 1525. Mexicot és Californiát, s ezután a nem kevésbé arany- mint vér-szomjas Pizarro az aranydús Perut, s társa Almagro Chili tartományát foglalták el Spanyolország számára.
Azon érdemdús férfiak közül, kik a földismeretet Cookig fontos fölfedezéseikkel gazdagitották, a következők érdemelnek főkép emlitést: Willoughby, ki az északi tengeren Novaja Zemblát fölfedezte, továbbá Frobischer, Gilbert, Davis, Drake, ki első hozta a burgonyát Amerikából hozzánk, Cawendish, Hawkins, Hudson, a szerencsétlen Baffin, Dampier, Halley stb., továbbá Anson 1741. Carteret, Wallis stb. Kiknek tetemes fölfedezéseik rendkivüli befolyással voltak mind Europa gazdagulására és hatalmára, mind a tudományok gyarapodására nézve.
A britt tengeri hőssel Cookkal kezdődik a földkörülhajózás legujabb időszaka 1768. Ezen rendkivüli ember született 1728. Atyja szegény földmivelő volt. Cook magasztos 799példáját adta nekünk annak, hogy vagyon, pénz és pártfogások nélkül is csupán önerején, megfeszitett akaraterő szakadatlan tevékenység, jó magaviselet s nagyra való állandó törekvés által, hasonlithatlan érdemekre tehet szert az ember. Ő a legközönségesebb hajósinasból fokonkint emelkedett föl hajóskapitányságra, s e közben a legbuzgóbb igyekezettel adta magát a mathematica, hajózás, és a természettan tanulására, ugy hogy előljárói osztatlan szeretetében részesült, sőt az angol kormány figyelmét is magára vonta. Azonban előre föltesszük, hogy a tisztelt olvasó tudja, milly nagy és fontos fölfedezéseket tön ezen leghiresebb tengeri utazó különösen a déli tengeren, s mit köszönhet neki a hajózástan, csillagászat, füvészet, állattan, ásvány-, ember- és néptan. Owaihi szigetén 1779. (a Sandwich szigetcsoporton) történt szomoru vége is, gondoljuk, ismeretes az olvasó előtt, s még csak ezt tesszük ide, hogy minden embernek saját világa van, mellyben ő forog, s a mellyben figyelmes vizsgálódás által sok javitni és tökélyesitni valót födözhet föl.
Az angoloknak ezen folytonos, és sikeres fölfedezéseik hathatósan inditottak más tengeri hatalmokat is hasonló vállalatokra. A hollandiak, francziák, észak-amerikaiak és oroszok bátor hajósokat és azokkal tudós férfiakat küldtek ki a föld minden vidékeire, kiknek fölfedezése nemcsak a száraz földet szaporitotta, hanem átalában a földtant, természetleirást, mathematicát stb. feltünőleg gazdagitotta. Azon sok utazó közül, kik különösena tudományokra nézve szerzettek magoknak halhatlan érdemeket, csak a következő nevezetesbeket emlitjük, u. m. Lapayrouse franczia kapitányt, a ki két év alatt, 1786–1788. rendkivüli fölfedezéseket tett, de azután csak hamar egész hajónépével együtt a habokban találta kora halálát. Az angol Bligh nagy honfitársa Cook merész szellemével vetekedett, több szigetcsoportot fedezett fel, s a kenyérfát, pizangot, kokuszpálmát s más hasznos növényeket a déli tengerről Nyugot-Indiába átültette. Ugyancsak az ő honfitársai Marshall és Gilbert találták fel az ugy nevezett Mulgraves-szigetcsoportot (Archipelagust) 1788. Ledgard és Lukas megvizsgálták Afrika partjait s némüleg beljét is; Fülep Botany Bay-ben (Uj-Hollandban mindenfelől összeszedett gonosztevőkből egy gyarmatot állitott fel, s Mallaspina (spanyol) 1791. szinte tudományos utazást tett a föld körül.
A szárazföldi utazók közül főkép következők érdemelnek emlitést: a skot Mackenzie, ki Éjszak-Amerika szárazán sokkal kiterjedtebb utat tett, mint minden előzői; továbbá Mungo Park, a ki kétszer merészlett Afrika beljébe nyomulni, tömérdek nehézségeket és veszélyeket állott ki, a Nigeren hajózott – de fájdalom ugyan abban találta sirját 1805. 20 évvel később fia ugyan azon veszélyes utra vállalkozék, hogy ha atyjának maradványait és irásait feltalálhatná, de ő is tönkre jutott, minthogy Afrika ezerféle fegyverrel bir, kivált az europai ember életének kioltására, s már is számtalanokat ragadott el áldozatul. A többek közt emlitjük ama tudósokat: Hornemannt 1800, Roentgent és Burkhardtott 1809.; továbbá a britt Laingot, ki Afrika beljében vértanui halált szenvedett, mivel a kereszténységről a mahumed-vallásért nem akart lemondani 1826. Honfitársa Clapperton a barátságtalan égalj miatt halt meg 1827.; Lander a Niger torkolatjánál gyalázatos rabszolgakereskedők fegyvere által esett el 1834; ép igy szerencsétlenült 800el a legközelebbi Nigerutazás, mellyben majd mindnyájan, kik részt vettek, az egészségtelen lég miatt, nyomorultan veszték el éltüket.
1800-ban Humboldt Sándor, még ma is élő s a porosz tudósok egyik disze egészen uj nézetekkel a természet fölött, s egészen uj nemü földvizsgálatokkal lépett föl; ő majd egész Amerikát és Nyugot-Indiát beutazta, s ezen uj világ fölött világosságot terjesztett. 30 évvel később felment a kaukasus magasaira, észak-Ázsián át egéász a chinai határokig nyomult elő, s a természettudományt vizsgálódásai és fölfedezései által ujból tetemesen gyarapitotta.
E közben a franczia Baudin, Freycinet, a két Bougainville, Duperrey és Dumont d’ Urville stb., az angol Blinders, az orosz Krusenstern, Kotzebue, Bellingshausen stb., a tengeren megint nevezetes fölfedezéseket tettek, mi alatt több szárazföldi utasok velök a dicsőség koszorujaért vetélkedtek. Ez utóbbiak közt fényes helyet foglal el a mi Kőrösink, továbbá az osztrák Honigberger, Ruszegger, Bar, Hügel stb.
A gyalog utasok közt leginkább az angol Cochrane tett hirnévre szert, ki 1820. azon megátalkodott vállalatra adta magát, hogy az egész földet gyalog beutazza. Jóllehet utazásának mindjárt elején Oroszországban rablók támadták meg, s ugy kifosztották, hogy inge alig maradt rajta, mégsem engedte magát utja további folytatásától visszarettenteni, gúnyát koldult magának s utját a legkalandosabban folytatta mostoha tartományokban és égövök alatt.
(Folytatjuk.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
