A seinei kereskedelmi itélőszék, a Paris-Roueni vasut-társaság ellen egy itéletet hozott, melly parancsolja, hogy ezen társaság sokféle törvénytelenség végett, mellyeket a tariffa iránt, nevezetesen azon czélból, hogy minden versenyt elfojtson, elkövetett, a seinei hajósoknak 90,000 frank kárpótlást fizessen (Eisebahnzeitung). Tehát versenyezhet sikerrel a vasut a vizi közlekedéssel, sőt ez utóbbinak még biztositásra vagyon szüksége.
Páris városának budgetje 1845-ben előlegesen 46,017,215 frankra vétetett fel, – azonban 50, 316,161 frankra rugott, tehát többre 4 millióval. Az egész öszvegből az octroi, az az a fogyasztási, vagy is az élelmekre vetett adó, nem kevesebbet tett, mint 30,722,000 frankot. Minő nyalánk s mennyit zabáló állat egy illy város, mutatják e következendő számok: t. i. osztrigákból vitetett be a városba 1,859,868 frank 28 cent. értékü – tengeri halakból 6,620,242 frank 25 cent, – baromfiból s vadból 9,417,771 frank 26 cent, – vajból 9,832,174 frank 49 cent. – Egyedül e négy czikkből a város bevett vámul 1,513,979 frank 24 cent.
Továbbá, mennyire növekedett e városban az utolsó 25 évben a szinházi-düh, kiviláglik leginkább a szegények osztalékából, mellyet ott a szinházi jövedelemből huzni szokás. Rugott pedig ezen osztalék:
Páris városa némelly jövedelemforrása igen különös, p. o. a Bondis (dögnyúzóhely) hoz he 440,000 frank. Ellentétben pedig a négy virágvásár évenkint csak 50,000 fr. – Sok panasz emeltetett már Páris városa budgetje, s nevezetesen az élelmi szereknek módnélküli megadóztatása ellen, de mind eddig sikeretlenül.
Nyilvános kocsik Párisban. Hivatalos közlés szerint, nyer naponkint:
558 bérkocsis a 15 frank | 8370 frank |
42, két lovas coupé a 12 fr. | 504 frank |
506, egy lovas coupé a 12 fr. | 6062 frank |
733, két vagy négy kerekes cabriolet a 12 frank | 8786 frank |
197 segédkocsi (Aushilfs-Wagen) a
340 omnibus a 60 fr. | 20,400 frank |
1068, két vagy négy kerekes carosse a 14 frank | 16,020 frank. |
Teszen tehát Páris városa nyilvános kocsijainak mindennapi jövedelme, középszámban 62,516 frankot, vagy is évenkint 22,817,340 fr.
Ezen roppant egy millió lakos és idegen által fizetett öszveg, teszen naponkint egy fejre körülbelől 6 centimest. De ismét hány iparost táplál ez a jövedelem – hány szijgyártót, bognárt, fa-, vas-, bőr-gyártót s kereskedőt, festőt, széna, zab, zsup, lókereskedőt, s tehát mezei gazdát is, stb. nem számitván a sok kocsist, lovászt stb.