A mannheimi iparműtárról.
A mannheimi iparműtárról.
Mannheimban is van iparműtár. S van Németországnak még több városaiban is. Mert lehetlen, hogy az illyféle intézeteknek hasznát be ne lássák azok, kik a műipart segélni tüzték ki hivatásokul, ne érezzék azok, kiknek javára fölállitatnak. Az illy intézetek, neveztessenek bár hogyan, legyen nevök iparműcsarnok, iparárda, iparműtár, fölmentik az iparművest azon tehertől, hogy nagy költséggel, áruhelyet, boltot, raktárt tartson, abban vagy maga vesztegesse az időt az árulással, vagy embert fizesen, ki árulván a holmikat, talán mindenek előtt önmagáról gondoskodik a beszámolásnál, – fölmentik azon gondoktól, mik annyira terhesek, ha a szegény iparművesnek önmagának kell készitményei kelendőségét eszközölni, gyakran alázó s még is csak kárral járó házalással, talán mindig hinározó előlegezések koldulásával; fölszabaditják a kalmárok kegyuraságának nyomasztó bilincsei alól, rásegitik némi önállóságra, melly az önérzetnek szintolly jól esik, mint hathatósan növeli kedvben és erőben és időben és eszközökben a foglalkodás munkásságát. – Jótékonyan hatnak továbbá az illy intézetek az által is, hogy az iparművest mindig jobb és tökélyesebb munkák előállitására ösztönzik. Az illy intézetek némileg a folytonos kiállitások szinét viselik, a minthogy a magyar iparegyesületnél is talán épen e folytonos kiállitások eszméjéből nőtte ki magát az iparműtár. Tudatik pedig, mikint a kiállitások egyik legnagyobb hatása azon versenyzés fölköltésében, ébrentartásában áll, melly a vetélytársakat kölcsönösen arra tüzeli, hogy saját hibájokat felismerve ezt kerüljék, a mások tökélyeit eltanulva, ezeket magok is alkalmazzák. – A kelendőség tekintetében hasonlag kedvezőn igérkeznek az iparműtárak. Mert ha sikerülhet azokat ugy rendezni, miszerint azok a műipar legkülönfélébb ágaiból mutathassanak elő készitményeket, s miszerint ezek, mint valamelly kiállitásban, némi csinnal lehessenek közszemlére kitéve: természetes hogy az ekkép föltünő tömegszerüség és ünnepiesebb disz a látogatót igen kedvező itéletre hangolja a tár iránt s vásárlásokat eszközöl, mikre a látogató talán elkészülve sem volt. Bizonyitották ezt a mi hazai iparműkiállitásaink is. Mert ámbár az iparegyesület kiállitási rendezői fájdalmasan panaszolták, hogy az iparművesek, kiállitott czikkelyeik árát magasra, sokszor minden mérték fölött magasra szabták, még is mi igen sok kihelyzett tárgyakon volt szemlélhető a „megvette ez meg ez” czédulácska. Pedig az árszabás méltatlanságait az iparműtárakban el lehet és kell kerülni, mert könnyü és szükséges is visszautasitani minden olly készitményt, melly a méltanyosnál csigázottabb árral volna jegyezve.
De elég ennyit átalánosságban mondanunk az iparműtárakról s hasznaikról. Föltételünk szerint a mannheimi iparműtárról szólandunk.
A mannheimi iparegyesület mindjárt keletkeztekor föladatul tüzte ki magának, egy iparműtárt állitania, mint a melly az öszves iparos osztálynak, s különösen a kisebb mesterségi ipar embereinek olly annyira hasznos inlézet. –
Ezen föladás létesitésénél legfőbb s legelső nehézség volt az illy intézet felállitásához megkivántatott nem csekély pénzerő előkeritése. – E tekintetben 5 pftos részvények 511kibocsátásával segitett magán, miket csupán a tőkében, kamat, osztalék s nyereség nélkül, kötelezett visszafizetendőknek. S részvényei gyorsan, váratlanul gyorsan s ugy keltek el, miszerint mint az elnök fejezé ki magát, sok oldalról szemrehányások tétettek, miérthogy a némileg elkésettek jóakarata is nem vétetett igénybe.
Az intézet fölállitásának egy másik, szinte igen nagy nehézsége volt, olly locálét találni föl s nyerni meg, mellybe a folytonos kiállitás, s az iparosságnak mindenféle készitményei czélszerűleg el s ki helyeztethessenek. Természetes hogy illy locale, bérbe fogadva a vállalat pénzerejét tetemesen fogta csökkenteni, a minthogy a mi iparmütárunk is e tekintetben erősen van terhelve, noha még nem is valami nagy s folytonos kiállitás rendezésére legtávolabbról sem alkalmas. – A mannheimiak attól tartottak, hogy a nagy bér mellett majd lehetlen volna az intézet azon czélját, mellyben egyik jótékonysága van, elérni, miszerint kis eladási százalékok vétetvén, a szegényebbeknek előlegezések adathassanak még is. – E nehézségen azonban a mannheimiak épen olly könnyen estek át, mint az elsőn. A nagyherczegi hatóság ugy rendelkezék, hogy a leégett várdának egyik szárnya fölötte jutányos bérért adatott át az egyesületnek. – Igy segitetve a közönség s a hatóságok által, a mannheimi iparegyesület meg is nyitotta az iparműtárt.
Most már mint az egyesületi elnök egy alkalommal mondá, ez intézetnek sikerülése és eredményessége főleg az iparosoktól függ. Ha igyekezni fognak, hogy az iparműtár folyvást jól és szilárdul készitett művekkel elegendőleg s választásra legyen ellátva, hogy áraik jutányosan legyenek szabva, hogy átalában készleteik a közönség izlése és szükségéhez legyenek alkalmazva: ugy lehetlen, hogy az iparműtár az öszves iparos osztály jobblétét ne eszközölje, izlését és ügyességét ne fejtse és némely, még eddig ismeretlen tehetségnek majd ezutánra ne biztositson valódi lételt.
S az elnöknek igazsága van. A mi iparműtárunk Pesten, hasonló üdvös hatást kezd gyakorolni. Örömmel hallottuk ennek ez idei közgyülésén, miképen a mult télen is nem egy szegényebb iparműves volt, ki csak az iparműtárnak köszönheti, hogy el nem veszett.
Igy röviden megismertetvén a nannheimi iparműtárt szabadjon két igénytelen gondolatot ide függesztenünk. Egyik az iparegyesületünk által már megkezdett, de az iparműtárba átoltott folytonos kiállitásokat illeti. Már imént mondottuk, miképen a pesti iparműtár localéja nem alkalmas folytonos kiállitások rendezéseül, – s igy az iparegyesület czélja e kiállitások iránt még nincsen elérve az által, hogy helyettök az iparműtárt idézte létre. – Más részről meg vagyunk győződve, miképen magának az iparműtárnak is fölötte nagy hasznára, diszletére válnék, ha vele valóban kapcsolaba tétetnének a folytonos kiállitások. – S végre maguk e kiállitások is kevesebb költségvitellel lehetnének illy kapcsolatban létesithetők s föltarthatók, mert a kezelés, személyzet, biztositás stb. közösen, egy kalap alól lennének elviselhetők. Azért az iparegyesület és iparműtári részvényes társaság hadd találnának kölcsönös értekezés utján módot, a folytonos kiállitások közös erővel meginditására. –
A másik észrevétel a vidéki iparműtárakra vagy, mint már nálunk neveztetnek, fiókraktárakra vonatkozik. A védegyesületnek vidéki bizottmányai alig tehetnek az iparnak 512jobb szolgálatot ez idő szerint, mintha illy fiók raktárak fölállitásával vidéki iparműkiállitásokat rendeznek, egyszersmind kereskedelmi intézetkéket alapitanak, mik vidékök iparosai között az ezen czikkben is emlitett áldásokat valóban képesek létesiteni.
Eőry.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
