A weimari országgyülés két inditványa az ipar védvámok és kiviteli jutalmak általi emelésére.
A weimari országgyülés két inditványa az ipar védvámok és kiviteli jutalmak általi emelésére.
Átalánosan a honi ipar, különösen pedig a fonal érdekében Eichler követ köv. szólt a weimari országgyülés egyik ülésében: „Ha én önöknek az eisenachi felföldön uralkodó szükség és inség rajzát adom, ez némellyek előtt nagyitottnak tetszhetik, annyit azonban mondhatok, hogy a valóság a leirást jóval meghaladja, mert sok olly szegény van, ki minden keresettől megfosztatva közel áll a kétségbe eséshez, a nélkül, hogy helyzetét ismernék. Azon becsületes törekvés mellett is, hogy családjoknak legalább a legszükebb tartást megszerezhessék, sok ezer különben tehetős munkás, látá az éhséget magánál beköszönni. A megromlott burgonya só nélkül csemege nekik. Fa szükében, mellyet csak keveset és életveszéllyel vihetnek a status és magánosok erdeiből, sok gyermek ki van téve a megfagyásnak, és sinlődnek, mig a halál véget nem vet szenvedésüknek. Látni kell az ollyan családokat, hogy nyomoruságukról meggyőződjék az ember. A sok segedelmezés nem ér föl a szükséggel, s a koldulás naponkint szaporodik. Az adó mérséklése által könnyithet a status a szegények állapotán, de még inkább az ipar minden ágának emelése s alkalmas védvámok által még sok történhetik e részben, jelesül a fonal három nemét illetőleg.” Szónok itt bővebben fejtegeté az iparvédelem szükségét, és az idegen verseny korlátozásának s kiviteli jutalmak tételének inditványozásával rekeszté be beszédét.
Martini követ pedig köv. nyilatkozott: „Weidaban és vidékén a népesség legnagyobb része takácsokból áll, szorgalmas, 784szakmájokban ügyes, de szegény emberekből, kik gyapotos vászonkelme (Köper) s efféle pamutárukat készitenek, mellyek leginkább Levantébe küldetnek. Ezen iparág a nagyherczegség legjelentékenyebb iparágaihoz tartozik, és igen nagy figyelmet érdemel, mint szinte a fonás is. A takácsság átalában több kezet foglalkodtat mint az utóbbi. Eichler követtel egyet értve, én is azt tartom, hogy a kérdéses iparosokat nem lehet elnyomni hagyni. Az angol és átalában külföldi twistet még nem nélkülözhetni egészen a pamutáruk gyártásánál, midőn a fondák e vámszövetségi statusokban eddigelé csak egy harmadát fedezik a kelletnek. Hogy a vámszövetségben létező fondák elegendőleg védve legyenek, és létre ujak idéztessenek, mintegy 6 tallér vám volna mázsájára szükséges. A korábbi 2 talléros vám mellett nem érhetni czélt, és a 3 tallérra emelt vámnak sem lesz sikere, mivel az a kiviteli kereskedésre igen kártékony hatásu, hacsak kellő kiviteli jutalmak is nem állitatnak fel. A nagy verseny következiben a gyapotáruk ára annyira lenyomatott, hogy a gyáros egy egész végen csak nehány garast nyer, és a fonalra fölemelt vámot, végül is a takácsoknak kell viselni. A kereskedés, a vámszövetségi statusokban legtöbb gyártmányra nézve már darab idő óta igen roszul megy, és ez által Silesiaban, Szászországban és a Rajna mellett sok ezer munkás jutott végszükségre. Gyapotos vászonkelme, és más gyapotáruk – az ugy nevezett görög gyapotos vászonkelme (Köper), mellyek Weidaban és vidéken kitünőleg készitetnek, eddigelé Levantén jó keletnek örvendtek; jó időben 8–900,000 tallérra tehetni a keletet. Hogy ezen iparág el ne veszszen, legalább igen meg ne csökkenjen, itt az idő, hogy azt a magas twistvám mellett kiviteli jutalmakkal védjük. A német gyapotos vászonkelme gyártóknak veszélyes versenytársa Schweiz, melly semmi vámot nem ismer, a német vámegylet által fölemelt twistvámot örömmel üdvezli, és szokott erélyességével az idevaló gyárosokat a piaczról kiszoritja. Ha hamar segitség nem érkezik, a kiszoritás rövid idő mulva megtörténik. A külkereskedést illetőleg a külföldi fonalra vetett nagyobb vám által, párositva a visszaviteli vámmal, e szövetáruk nagy előnyt nyernek, s e mellett a belföldi munkaerő a külföld rovására értékesitetik, és az idevaló készitményekért készpénz adatik, vagy legalább ollyan áru, mellyet vennünk kellene. Az országgyüléshez azért azon kérelem intéztetik: tegyen a kormány a kérdésben levő hazai iparág védelmére alkalmas, erélyes intézkedést, jelesül lehetőleg oda munkáljon, hogy a gyapotos vászon-kelmékre és más gyapotárukra, különösen az ugy nevezett görög félgyapot-vászonra, melly főleg Levantéba küldetik, kiviteli jutalmak tétessenek, mellyek illő arányban álljanak a külföldi fonalra vetett vámmal. – Nebling követ szerint sokan azért félnek a védvámtól, mivel a kérdéses iparág még nem fedezi egészen a bel kelletet; midőn azonban a takácsságnak a belföldi fonda az alapja, nem látja át miért ne kellene védvámhoz folyamodni. – Az inditvány bővebbi vizsgálat végett a vámügyi választmány elibe utasittatott.
Ezen inditványt azért közöltünk, hogy a B. P. Hiradó végvalahára meggyőződjék, miként a fejletlen iparnak az erősebb, fejlettebb ipar ellenében védelemre van szüksége, miként a védegyleti, védvámi eszme csak ott penditetik meg, s azt csak ott kivánják életbe léptetni, hol az idegen verseny 785vagy egészen elnyomta a védtelen honi ipart, s ez közelszegényedést vont maga után, vagy pedig ott hol illyentől nem ok nélkül tarthatni.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
