OLASZORSZÁG.
OLASZORSZÁG.
A’ hajdan erős, szép és hatalmas Olaszország még néhány hónap előtt bilincsbe verve, töredékekre szakadozva hevert a királyi, pápai s herczegi székek zsámolyánál. Szabadságát részint csak régi chroinikákból ismeré, részint kevés lelkesbjeinek sejtelmében élt, míg nemzeti egység után tilos volt vágyakodnia, és csak költői álomnak tartott ennek valásíthatása.
De IX-ik Pius politikai műveltséggel párosult emberszeretete, s a franczia februári mozgalmak’ ereje egészen megváltoztatá Olaszország’ életét. A szabadság’szava itt is felkölté a nemzetiség’ erejét, s míg egyes országokként a politicai önkény’ rendszerét mindinkább tágulni látók az alkotmányosság eszméi elől, – az olasz egység utáni törekvés mindinkább kivált a tartományi mozgalmakból. Ez végczélja Lobardvelenczének, s más idegen hatalmak alatt álló olasz népeknek.
A függetlenségi harcz legkeserübben Lombardvelencze s Austria közt foly; s a kivívott szabadságot Nápolyban fenyegeti a legfeketébb, már polgárvérrel is fertőztetett, reactionalis fondorság.
A sardiniai király, Károly Albert, Olaszország’ fejévé törekszik lenni; míg a pápa egy idő óta háttérbe vonult a véressé vált mozgalmak előt.
Az olasz egység’ eszméje egy monarcha’ személyében látszik megvalósulni akarni, s a csatlakozási hajlamot tolmácsló szavazatok közül a nagyobb rész Károly Albert felé hajlik. De nem csekély a köztársasági elem sem Olaszországban, s itt-ott kipattanó szikrái könnyen ujabb lángfolyammá válhatnak
Most Olaszországv sorsa nagyobb részt attól függ, miként dől el a lombardvelenczei harcz. Károly Albert győz-e, vagy az osztrák császár? Lecsendesitheti-e s mikép a nápolyi király felbőszitett népét? Valóban át van-e Károly Albert OlaszországV egységének nagyszerü eszméjétől hatva? Vagy pedig csak saját dynastiájának javára akarja kizsákmányolni a nemzetiség’ szent harczát? S minőleg fogják egyesitni akarni Olaszországot a már több helyt tanácskozásra gyült nemzeti képviselők?
Ezek főszálai az olasz mozgalmaknak, s ezeket mi tisztábban olvasóink elé állitani a napi események által lesz legerősb törekvésünk.
– Legujabban Bécsbe érkezett telepgraphi hír szerint Palmanuova jun. 25-kén d.e. 9 ór. magát megadta. –
Nápoly. Az „Epocca” szerint a nápolyi király’ seregei Calabriában megverettek, s Nuncianta tábornagy elfogatott, s Siciliába vitetett. A siciliak Reggionál partra szállottak, s Pronioval a város’ föladása iránt alkudoznak. A bécsi hirlap e hireket valószinüetleneknek tartja.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
