PEST, aug. 28-kán.
PEST, aug. 28-kán.
Egy választmányi ülésben – már emlékezem jól, hol és mikor – azt hallottam egy elmés férfi’ szájából, hogy ő nem barátja a’ practicabilitásukról dicsért inditványoknak, mert ezek rendesen csak féltételt foglalnak magokban. Az ember sokat mond boszuságában, mit, ha a’ kenyértörés’ órája üt, ’s ha vállainkon érezzük a’ felelősség’ terhét, a’ világért sem választanánk cselekvési sinórmértékül. Legkevésbé sem kételkedünk ennélfogva, hogy miután mindnyájunknak közös meggyőződése, szerint, a’ városok’ elrendezésének és szavazatarányának ügye, ha a’ jelen országgyülésen higgadt tanácskozás’ világánál fel nem oldatik, talán ollyassá is válhatnék, mellynek milly alakbani eldöntése nem annyira tőlünk függend, mint másoktól; ’s miután érezzük mindnyájan, hogy – ha csak a’ kergeség’ bizonyos nemével nem akarunk mindörökké minden magunk körül forogni – uj tényezővel szükség a’ törvényhozás’ egyéb factorait öregbiteni, – mindezeknél fogva, mondom, biztosan hiszszük, hogy ez ügyben a’ két tábla’ egymáshoz közeledésének reményéről még le nem kell tennünk, ’s hogy, miután az egyik utasitások által van megkötve, legalább módot fog találni a’ két tábla annak eszközlésére, hogy a’ meggyőződés’ minden erőszakolása nélkül egy oldalról, ’s az utasitások’ megtartásával más oldalról az ügy uj stadiumba léphessen által, hol k. k. válasz által kisegittethetik azon szorosból, mellyben az most beczövekelve látjuk.
’S ha találkoznának a’ hazában, kik azon lehetőséget, hogy a’ jelen országgyülés szétoszlathatnék, mielőtt a’ városi ügy kikötőbe érkezett volna, nem tekintenék a’ leggyászosabb csapásnak, ’s kik talán azért sem törekednének erőszakadtáig ez ügyet annyi romból kisegiteni, mivel némellyiknek véleménye szerint a’ negyedik rend már természeténél fogva nem frigyese a’ stabilitás’ azon elvének, mellyet az egyik tábla képvisel; vagy mivel mások azt hiszik, hogy hatalmuk nem fog öregbülni, ha tizenhat szavazat állana majd egyremásra nézve az ő küldötteiknek irányában, – azokat bátrak vagyunk arra figyelmeztetni: hogy a’ kor követeléséhez idomitott alkotmány mindig a’ rend’ tehát a’ józanul értelmezett stabilitás’ legbuzgóbb védői között látja már foglalkozásinál fogva is a’ polgárságot, ’s a’ törvényjavaslat, kivált az elfogadott módositások után, valóban csak ennek ád jogokat, nem a’ proletariusoknak, ’s hogy azon szavazati quntum, melynek többsége eddig husz ’s néhányával számittatott, nem hogy erősben állandana, de zerus alá fog sülyedni moralis értékére nézve; ’s minden rhetoricus erőkifejtés, minden hivatkozás a’ közvleményre, minden bármi csüggedetlen foglalkozás a’ nap’ egyéb kérdéseivel, hogy a’ jövendő’ tátongó örvénye elpalástoltassék, viszhang nélkül fog elhangozni, ha a’ városi ügy elintézetlen marad.
Egy más tárgy, mellyre nézve tavaly májusban olly örömest ringattuk magunkat azon hitben, hogy eredményei szinte a’ jelen országgyülés által alkotandó törvénytáblákba fognak iktattatni, – a’ büntetőtörvénykönyv, vagy legalább az ennek egyik lényeges részét tevő büntető eljárás, már csak igen halavány reménynyel biztat bennünket. De miután most már előre volt látható, hogy még alkalmasint három év fog legördülni, mielőtt a’ javaslatot törvény’ képében fogják visszanyerni a’ küldők, mindenek előtt azon kell vala lenniök a’ RRnek, hogy a’ főkérdést olly terrenumra állitsák, mellyen az, elv’ tekintetében tisztasága és magábani öszhangzása által minél ajánlatosabbá váljék, ’s mellyen ennélfogva a’ gyenge oldalt nem minden tapintat nélkül kikutató ellenfél nem a’ legfényesebb sükernek nézhet elébe. ’S ez történt a’ közelebbi ülésekben az esküttszékekre nézve. Midőn az esküttszékek’ ügye első ’s másod ízben szőnyegre került, ’s midőn pártolói azon elvből indultak ki, hogy az esküttszékek tagjai a’ közgyülés által választassanak, még olly hitre is vetemedhetett volna valaki, miszerint itt minden törekvés csak arra van irányozva, hogy egy uj piros foltot varrhassunk sz. István’ köpönyegébe, ’s hogy mondhassuk: ime, már nekünk is van ollyatén institutóink, mellyet jurynak keresztelgettünk. Pedig, ha igaz, mi erősen hisszük, hogy az esküttszéket ajánló argumentumok közül első sorban áll az, miszerint általa a’ büntető kérdések feloldásáa ollyatén egyének válnak arbiterekké, kik sem nem választatván, sem nem neveztetvén, mentek azon befolyástól, mellytől a’ dolgok’ gyakrabban előfordulható abnormis állapotában félthetni minden egyéb büntető biróságot, – ugy ha e’ tekintetben a’ választott esküttszéki tagok’ eszméjét tovább is ápolgatták volna a’ RR, ha csak név nem segithet a’ dolgon, nem nagy lépést teszünk e’ tárgyban. Most azonban szerencsés fordulatot vett az ügy, ’s reánk nézve kétszeresen örvendeztetőt; mert nemcsak hogy az illető kérdés kibontakozott minden akadályul szolgáló alotriákból, hanem a’ RR. egyszersmind tanuságot adtak, miszerint nem szándékuk az uj institutiókat, törik szakad, olly rámára vonni, melynek haladék nélküli rendezése épen ugye elutasithatlan szükséggé vált, mint a’ hogy elkerülhetlennek ismertetett a’ sz. k. városok’ rendezése. – Miután azonban már ennyiben széttörettek az előitéletek’ bilincsei, nem lehet nem sajnálnunk, hogy még egy további lépés nem történt e’ tárgyban, ’s hogy határozattá nem vált, egy időben az esküttszékek’ behozatalával egy közvádló-collegium’ alakitása, melly a’ ministč public’, a’ Staatsanwaldschaft’ formáiban, a’ közállomány’ érdekében, mint a’ közállomány’, nem mint egyes törvényhatóság képviselője közölje az igazság’ kiszolgáltatását a’ bűnösnek irányában. Ez egyik következése azon tannak, mellyet hirdetni kötelességünkül irá a’ meggyőződés, melly megválasztatásuk után ismét és ismét tisztválasztás alá eső egyes közvádlókban sem méltóságot, sem függetlenséget, sem egységet nem lát elégségest, ’s melly már Angliában is a’ prosecutorok’ jelen állásának megváltoztatását minden értelmesebbel ohajtatja.
Ezen tételnek megizleltetése, való igaz, hogy nem egy nap’ műve leend; de hiszen kifejlesztésére elég idő a’ három év, mellynek elmultával nyilatkozhatik iránta a’ törvényhozás. – Jelenleg aligha válik egyéb része a’ büntetőjogi javaslatnak törvénynyé, mint a’ börtönrendszer. ’S történnének bár ezzel minélelőbb kisérletek! mert velünk együtt talán többen csak a’ beállott eredmény után fognak a’ magányrendszernek, azon formában, mint ajánltatik, üdvös voltáról meggyőződni. Nem, mintha a’ hallgatórendszer’ barátjai volnánk. Nekünk hitünk, hogy azok, kik a’ magányrendszert legszélsőbb következményeiben pártolják, ’s azok, kik a’ hallgatórendszernek még ma is azon értelemben hivei, mint az ezelőtt egy tizeddel értelmeztetett, ki nem kerülhetik azon megrovást, – mellyet egyébiránt jó társaságban szenvednek, egy Tocqueville-el p. o. – hogy már az idő megett maradtak. Azon fanatismus, mellyel mind az egyik, mind a’ másik rendszer védelmeztetett, ma már nincsen helyén; mert a’ mi a’ két rendszer’ lényegének mondatott, ama’ legeslegszigorúabb magány, melly abból, ki cselekedete által épen azt bizonyitá, hogy emberek között élni nem tud, a’ legjobb esetben jó remetét gyurhat, de nem társasági életre akalmatos egyént; ’s ama legeslegszogirúabb hallgatás, melly épen akkor parancsolásra felhivólag állittatik a’ fogoly mellé, – tehát mind az egyik, mind a’ másik rendszer’ főelve ma már csak makacsságból pártoltatik az apostolok’ irataiban, ’s igy azt kár létesíteni az életben. Cellularis rendszer behozathatik a’ nélkül is, hogy az elkülönzés azon tulságos fokig vitessék, melly a’ solitary confinement-et jellemzi.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
