A fej
A fej
Az állati test egyes részeinek kölcsönös összefüggéseit mind a tudósok, mind a gyakorlati szakemberek már réges-régen felismerték. "Milyen csoda lenne az agár bulldogfejjel" - írta Darwin.
A fej lehet:
rövid(boxer, bulldog, puli, mopsz, pekingi palotakutya),
hosszú(agarak),
arányos(vizslák, német juhászkutya, dalmata, kuvasz stb.).
hosszú(agarak),
arányos(vizslák, német juhászkutya, dalmata, kuvasz stb.).
A bulldogfejű agár valóban nagy csoda lenne, de az extra megjelenés számos hátránnyal is járna. A nehéz bulldogfej több, egymással kölcsönösen összefüggő testrész megváltoztatását kívánná meg: rövid, izmos nyakat, az elülső testrész masszív izomzatát, a végtagok megrövidülését stb. Mindezek éppen az agár legfontosabb képességét: a gyorsaságát akadályoznák.
A kutya egyik legfontosabb és legreprezentatívabb testrésze tehát a fej, amelyről sok minden leolvasható, és amelynek egyúttal fajta meghatározó szerepe is van. A gyakorlott szakember csupán a fejet látva is felismeri a fajtát, anélkül, hogy az egész testet szemügyre kellene vennie.
A fej két fő részből áll: az agykoponyai és az arcorri részből. Az utóbbinak a fejforma alakulásában meghatározó szerepe van olyan értelemben, hogy a fej rövidségét vagy hosszúságát voltaképpen az arcorri rész rövidsége vagy hosszúsága határozza meg. A koponya két részét a szemgödrök választják el. Az agykoponyai és az arcorri rész átmenetét arorri hajlásnak vagy stopnak nevezzük.
A fejjel kapcsolatban egyébként érdemes még megemlíteni azt a furcsa tévhitet, hogy miután ez a testrész foglalja magában az agyat, sokan tévesen azt gondolják; a keskeny fejű kutyafajtáknak (például az agaraknak) kisebb az agya, mint a széles, gömbölyű fejűeknek. Még jobban leegyszerűsítve a dolgot: a kis fejű kutyák buták, a nagy fejűek pedig okosak.
Mi a helyzet a valóságban?
A skót juhászkutya feje például azért látszik túl keskenynek, mert vékony az izomréteg a koponyáján. Az újfunlandi csodálatra méltóan magas fejteteje ugyanakkor leginkább szőrből, nagy nyakszirtcsontból, vastag izomszövetből áll - a fej, a koponya és a homloküregek mentén. Agykoponyája viszont - testméretéhez viszonyítva - nem nagyobb, mint a skót juhászkutyáé.
A fej ad otthont az agynak
Már ebből is levonhatjuk azt a következtetést, hogy a fejforma nem lehet a tényleges oka a fajták között esetleges értelmi és képességkülönbségeknek.
Régebben a kutyák kiválasztása elsősorban használati célok alapján; manapság inkább kiállítási szempontokat vesznek figyelembe. Az összefüggés tehát főként a mesterséges kiválogatás mértékében, nem pedig a fejformák különbözőségében keresendő. A kutya, ha nem is teljesen, de nagymértékben az érzelmek birodalmában él, ahol mit sem számít az agykoponya formája, terjedelme.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
