A fogazat
A fogazat
A kutyának 42 foga van: 12 metszőfog, 4 szemfoga, 16 előzápfoga, 10 zápfoga. Minthogy a fogak nem egyforma munkát végeznek, felépítésük eszerint különbözik.
Alakjukra és helyükre való tekintettel megkülönböztetünk:
metszőfogakat (dentes incisivi),
jelölésük: I;
szemfogakat (dentes canini),
jelölésük: C;
előzápfogakat (dentes praemolares),
jelölésük: P;
utózápfogakat (dentes molares),
jelölésük: M.
A felső fogsor az áll közötti csont és az állcsont fogmedreiben, az alsó fogsor az állkapocs fogmedreiben helyezkedik el. (Sokan - még a kinológiai szakkönyvek is! - helytelenül az állkapcsot "alsó állkapocsnak", az állcsontot "felső állkapocsnak" mondják.)
Megjelenésük ideje és élettartamuk szerint megkülönböztetünk tej- és maradó fogakat. A tejfogak fiatal korban (4 hónapos korig) kisebb számban találhatók. Igen gyorsan kopnak, gyökerük felszívódik, a megmaradt részt a valódi fog kinyomja. A maradó fogak erősebbek, nagyobbak, hosszabb ideig - illetve rendszerint az állat élete végéig - megmaradnak.
A kölykök fog nélkül születnek, pontosabban a tejfogak már születéskor megvannak a fogínyben, de csak 3-3,5 hetes korban hasadnak ki. Leggyakrabban először a szemfogak, majd a metszőfogak bújnak ki. A fogváltás 3,5-4 hónapos korban kezdődik, és 6-7 hónapos korra befejeződik.
Az állkapocs tejmetszőfogai és -szemfogai néhány nappal a felsők után jelennek meg. A tejszemfogak és a szélső tejmetszőfogak valamivel korábban jelennek meg, mint a többi tejfog. Az egy hónapos kölyöknek már megvan az összes elülső tejfoga. A tejmetszőfogak 3,5-4 hónapos korban váltódnak alul és felül egyaránt, szinte egyidejűleg: először a fogófogak, néhány nap múlva a középső, majd a szélső metszőfogak. A szemfogak 5-6 hónapos korban váltódnak, először a felsők, majd 10-12 nap múlva az alsók. A szemfogak váltódásánál gyakori a kettős szemfog, azaz a tejszemfog nem hullik ki, hanem beékelődik a valódi szemfog mellé.
Az előzápfogak közül az alsó P1 fog nem váltódik, hanem 5-7 hónapos korban kihasad. Az utózápfogak nem váltódnak, csak hasadnak.
A nagy testű kutyák fogai hamarabb váltódnak, mint a kis termetűeké. A kölyök soványsága, betegsége, valamint a fülek kupírozása késlelteti a fogak váltódását és növekedését.
A normális, egészséges kutyának 12 hónapos korában valamennyi maradó foga kiváltódik. Azok a fogak, amelyek még nem kezdtek kopni, üdék, csillogók és fehérek.
Az elülső fogakat, amelyek a táplálék átharapására szolgálnak, metszőfogaknak nevezzük. Az állkapocsban alul 6, az áll között csontokban felül 6 metszőfog van. Ezek mögött alul és felül mindkét oldalon 1-1 szemfog következik. Ezekkel képes a kutya a megragadott tárgyakat szilárdan tartani. Az alsó szemfogak szorosan záródnak a felsők előtt, mind a 4 szemfog hosszú és erős gyökerével mélyen ül a fogmederben.
A kutya zápfogait elő- (premolárisok) és utózápfogakra (molárisok) osztjuk fel.
Az egészséges kutya fogai hófehérek. A sárgulás vagy a feketedés a fog megbetegedéséről és romlásáról tanúskodik.
A felső és az alsó fogsor záródási formáját harapásnak nevezzük. A kutyafajták nagy többségénél - zárt szájban - az alsó metszőfogak belső oldalával. A fogsorok mozgása az olló működésére emlékeztet. Ezt nevezzük normális, szabályos harapásnak. Az ettől eltérő harapás hibának számít, és kiállításon a bírálati vagy a tenyészszemle eredményét nagymértékben leronthatja.
A kutyatenyésztés gyakorlatában a normális harapástól a következő eltéréseket találjuk:
harapófogó-harapás;
aláharapás (pontyfogsor);
túlharapás (csukafogsor);
bulldogharapás.
A harapófogó-harapás az, amikor az alsó és felső metszőfogak rágófelületükkel a száj zárásakor találkoznak. Ilyenkor a metszőfogak rágófelülete gyorsan kopik, a szemfogak és az előzápfogak állapotában azonban nincs észrevehető változás. A harapófogó-fogazat leggyakrabban akkor fordul elő, ha az állkapocs kissé hosszabb és a metszőfogak hibásan dőlnek.
A kutya fogazata
Az aláharapás esetében az állkapocs fejletlensége miatt az alsó metszőfogak a felsők mögé záródnak. Az ilyen harapásnál az állkapocsban ülő szemfogak nem záródnak szorosan a felső szemfogakhoz, vagy ha mégis, akkor a felső szemfogak szorosan hozzányomódnak az alsókhoz, ezáltal koptatják azoknak elülső felületét. Az aláharapás a hosszú arcorri részű kutyák és a fejlődésükben visszamaradt kölykök sajátja. Ez a hiba általában már a fogváltás előtt, 2 hónapos korban jelentkezhet. Helyes táplálással (satnya kölykök esetében) az aláharapást 1 éves korra rendbe lehet hozni. Az öröklött aláharapás természetesen nem javítható.
A túlharapás a fogak olyan elhelyezkedése, amikor csukott szájban az állkapocs metszőfogai a felsők előtt helyezkednek el. Túlharapásnál az első szemfogak előbbre állnak, és szorosan hozzásimulnak a felső szélső metszőfogakhoz, amelyek így gyorsan kopnak. Ezt általában az állkapocs metszőfogainak szabálytalan, túlzottan megdőlt helyzete idézi elő.
Fogmutogatós boxer
A bulldogharapás esetében az állkapocs normális hosszúságú, de az eleje kissé felemelkedő. Az állcsont viszont - amelyben a felső fogak nagy része helyezkedik el - megrövidült, fejletlen. Bulldogharapásnál az állkapocs metsző-, sőt szemfogai is a felső metszőfogak előtt vannak.
A kutyatenyésztésben régóta ismeretes az a törekvés, hogy a legtöbb fajta fejét meghoszszabbítsák, és ezáltal a fajtát nemesebbé tegyék. A kísérletezések során azonban hamarosan kiderült, hogy mindez hiábavaló fáradozás.
A boxertenyésztők is régóta próbálkoznak a fajta fejének rövidítésével. Évtizedek során a felső állcsont engedett is ezeknek a törekvéseknek, az állkapocs viszont nem. Ezért gyakori e fajtán a hosszabb állkapocs kialakulása. A tenyésztők belenyugodtak a természet ellenállásába, s mivel volt és van is bennük humor (épp úgy, mint kutyáikban), a fogazatnak ezt a rendellenességét: a túlharapást a fajta igen fontos ismérvének írták le, és standardban rögzítették...
A legtöbb új kutyatulajdonos, mivel rendszerint 2-3 hónapos kölyköt vásárol, csak később - a fogváltás után, 7-8 hónapos korban - észleli kedvencének foghiányát. Sőt legtöbbször már csak a kiállítási körben a bíró fedezi fel, s ennek az a következménye, hogy a kutyát a tenyésztésből kizárják. Nincs az a szolid lelkületű tulajdonos, aki ezt a sérelmet zokszó nélkül eltűri. Senki sem szereti, ha dédelgetett kedvencét háttérbe szorítják.
A metsző- és a szemfogak hiánya nemigen fordul elő; annál gyakoribb viszont az elő- és az utózápfogak hiánya.
A kutya alsó P1 fogának semmi különösebb szerepe nincs a rágásban; igen apró, szinte alig látszik. Miután ez a foghiány számos fajtára jellemző, feltételezhetjük, hogy ez éppen azért alakult így, mert az előzápfognak nincs komoly szerepe a rágásban.
Minthogy a kutya a húsevők családjába tartozik, metsző- és szemfogaival tépi szét a táplálékot, és igen felületes rágás után nyeli le. A metszőfogak súlyosabb rendellenességei viszont már zavarják a kutyát a táplálkozásban, s rövidebb-hosszabb idő után emésztőszervi zavarokat is okozhatnak. A fogszuvasodás általában csak 8 éves kor után szokott előfordulni, de ebben a korban is ritkán, ha a kutyát megfelelően, szakszerűen etetik. Gyakoribb eset a metszőfogak erős kopása, meglazulása, majd kihullása. A fogkő ugyancsak idősebb korban képződik. A fogak ápolásával a gazdának egyébként különösebben nem kell törődnie, ha helyesen táplálja kedvencét, időnként azonban ajánlatos állatorvossal megvizsgáltatni a kutya fogazatát.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
