Ízlelés.
Ízlelés.
A szájüregben (a nyelven, az ínyen és a gégefőn) levő érzékelősejtek (receptorok) ingerületéből létrejövő érzékelés. Az emlősök osztályában az embernek, a kutyának, továbbá a macskának vannak a legfejlettebb ízlelő szervei.
A kutya - és minden emlős - szájüregében az ízlelőbimbók mirigyekkel állnak kapcsolatban, és ezek váladéka az íz szempontjából számba jöhető anyagok feloldására szolgál.
Négy alapíz különböztethető meg: a keserű, az édes, a savanyú és a sós. Azt már bebizonyították, hogy az ízlelő idegek az érzékeltnél sokkal kevesebb információt továbbítanak az agynak; ezért nehéz meghatározni, hogy milyen szerepet játszik az ~ a táplálkozásban, mert más érzetek (pl. a » szaglás) is lényeges tényezői a tápanyagfelvételnek. A szaglás szerepe egyébként a kutyánál jelentkezik a legnyomatékosabban, köztudott, hogy az eb érzékeny orrával előbb mindent megszagol, s ha az étel nem tetszik neki, akkor rögtön otthagyja, bele sem kóstol. Azt azonban nehéz eldönteni, hogy a kutya elsődlegesen íz- v. szagingerekre reagál-e, amelyek az evés alkalmával egyidejűleg jelentkeznek. Megállapították viszont, hogy az állat néha sajátosan válaszol olyan ételfajtákra és orvosságokra, amelyeket az emberi ~ erősnek tart. Ez jelzi, hogy a kutya az ízekre nem minden esetben reagál úgy, mint az ember. Nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy egyes dolgok, amelyek az ember számára szagtalanok, ténylegesen megfelelő mennyiségű szagos alkotó részt tartalmaznak ahhoz, hogy a kiváló szimatú kutya észlelje.
Az ~hez a szilárd, folyékony v. légnemű anyagnak fel kell oldódnia a nyálban, hogy az íz beivódhasson a nyelvszemölcsökbe. Ehhez nagyfokú nyálképződésre van szükség; ez a kutyákra nagyon jellemző reflexszerű nyáladzás szemmel is jól megfigyelhető.
A megfigyelések szerint a kutyának igen gyors az ízérzékelése. A kedvére való falatokat azonnal lenyeli, nem úgy, mint az ember, aki minél finomabb a falat, annál lassabban, komótosabban ízlelgeti, vagy a macska, amely ugyancsak lassan fogyasztja el a nyalánkságot. Nem lehet tudni, hogy a kutyának ez a tulajdonsága nem árulkodik-e fejlettebb ízlelésről.
A kutya ált. megeszi az erősen sós ételeket is. Az étel illata ilyen esetben valószínűleg fontosabb tényező a számára, mint az íze. A különféle ételek szaga, nedvességtartalma és hőmérséklete mind hozzájárul az ízletességhez. Azt, hogy mit kedvel a kutya, valószínűleg veleszületett tulajdonságai határozzák meg. Mindenesetre ha válogathat, a macskához hasonlóan világosan kimutatja tetszését v. undorát. Ált. megkülönböztetett figyelmet fordít a húsra v. a fűszeres pástétomokra; kedvencei közé tartozik a máj, az egyéb belsőségek, a csirkehús, sőt a hagyma és a fokhagyma is. A macskával ellentétben nemcsak a friss húst kedveli, hanem a kissé romló darabokat, ezzel egyes szakértők szerint D-vitamin hiányát próbálja pótolni.
A kutyának - legalábbis emberi ízlés szerint - néha furcsa az ízlése, megeszi a hulladékhalmok bomló ételdarabjait, a dögtől sem riad vissza, és olykor elfogyasztja az állati - és főleg emberi - ürüléket. Gyakran minden megkülönböztetés és veszély nélkül iszik a szennyes és bűzös pocsolyából csakúgy, mint a friss, tiszta vizű forrásból. Keleten, mint köztudomású, a » páriakutyák - de mindenütt a világon a rosszul tartott kutyák -, amelyeknek csak félig-meddig van v. egyáltalán nincs gazdájuk, még ma is a kiszórt szemétből táplálkoznak. Kutyáink néha megeszik a fát, a rongyot, a köveket; fogyaszthatnak homokot, mindenféle szemetet (» Perverz étvágy). Ez a jelenség jelezheti azt, hogy így pótolja pl. ásványi sókban szegény étrendjét v. vagy valamilyen viselkedészavarról van szó.
A kutya válogathat, világosan kimutathatja tetszését v. undorát; ezt azért jó tudni, mert nem nehéz a kutyát elkényeztetni, ha mindig olyan élelmet kap, amelyet a legjobban szeret. Alapos kiéheztetés után azonban bizonnyal jó étvággyal megeszi azt az ételt is, amihez addig hozzá sem nyúlt.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
