A SZIMATMUNKA TITKAI
A SZIMATMUNKA TITKAI
A következő évtizedekben számos vizsgálatot végeztek, hogy a kutya szimatmunkáját reálisan értékeljék. 1910-ben például Friedo Schmidt egy jól képzett rendőrkutyával 200 kísérletet hajtott végre. A nyomok hossza 100-400 m volt, a kutya nyomozópóráz nélkül dolgozott. Schmidt arra a következtetésre jutott, hogy az egyéni emberi szag főleg a lábak izzadása nyomán keletkezik, de a kezeken és a test egyéb részein is "jelen van", amelyet a ruházat magába szív. A lábszagkeverék szerinte úgy kerül a nyomra, hogy átszivárog a lábbelin, amelyet old a talaj nedvessége. Schmidt úgy vélte: a bűnözők különböző okokból - de főleg azért, mert amikor éppen elkövetnek valami gaztettet, idegesek, félnek, ráadásul gyorsan kell "dolgozniuk" - bőségesebben izzadnak, mint az ártatlan polgárok. (Félelmi veríték!) Schmidt arról is meggyőződött, hogy az emberi szagnyomot nem lehet vegyszerekkel álcázni, fedni. Hiábavalónak tartotta a bűnözők abbeli igyekezetét, hogy a szagképződést megakadályozzák vagy a helyszínen hátrahagyott szagot eltüntessék. Szerinte a kiképzett kutyák könnyen követik a gumitalpú cipővel, sőt még a kerékpárral hátrahagyott nyomokat is. A kutyát nem lehet becsapni új cipő viselésével vagy mások lábbelijének használatával, mert az egyéni szag igen gyorsan átjárja a cipőt vagy a ruházatot, és igen könnyen átterjed más tárgyakra is. Schmidt végül azt állítja, hogy ő több száz méterről már tudja, hogy az eb megtalálta a helyes szagot, mert ezt az állat farkának mozgása elárulja.
Egymás után jelentek meg a nyomozókutyákról szóló tanulmányok, amelyek sokszor szöges ellentétben álltak egymással. Éles vita alakult ki az "egyéni szag" elfogadói és ellenzői között. Az első világháborút megelőző években és a két világháború között egyébként lényegében csak Németországban végeztek komolyabb tudományos kísérleteket a nyomkövetés, a szaglóképesség titkainak megismeréséért.
A legjelentősebb talán a Menzel házaspár munkássága volt, akik főleg két boxerrel jeleskedtek. Véleményük szerint a kutya eredményes nyomkövetése az állat két nagyszerű képességének köszönhető: az egyik a szagazonosság jelzése, a másik a nyomkövetés. Ez a két képesség nemcsak az élességétől függ, hanem olyan egyéb tényezőktől is, mint pl. ösztön, átöröklés, tenyésztés, kiválogatás. Menzelék állították, hogy a kiképzett kutya még 6 hónap után is képes felismerni az ember egyéni szagát, ha azt megfelelően konzerválták (például üvegtartályban légmentesen tárolták).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
