csúcsíves
csúcsíves melléknév [e; cs-í] -en [e] (építészet, művészettörténet)
1. Csúcsívben épített, kiképzett; gótikus. Csúcsíves ablak, boltozat, kapu. Két színültig megrakott ágy állott a csúcsíves toronyszobában. (Krúdy Gyula)
2. (történettudomány) Ilyen építményre jellemző, rá valló. Csúcsíves építkezés, stílus.
csúcsívesség.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
