diszkrét
diszkrét melléknév -en [e] v. -ül, -ebb [e] (választékos)
1. Titoktartó <személy>. Nyugodtan elmondhatod nekem, teljesen diszkrét leszek. Olyan férfit nem ismerek, aki asszony-dologban diszkrét tudna lenni. (Móricz Zsigmond)
2. Tapintatos <személy>. Diszkrét ember, nem firtatja a történteket. Kifordította a kabátjának gallérját, hogy diszkréten megmutassa detektívjelvényét. (Hunyady Sándor)
3. Olyan <dolog>, amelyről hallgatni illik; bizalmas. Diszkrét levél, ügy. Útközben bemutatta magát, s némi közelebbi diszkrét adatokkal szolgált a saját állapotáról. (Petelei István) || a. Kényes, feszélyező <dolog>. Engedd meg, hogy egy diszkrét kérdést intézzek hozzád. || b. (esetleg rosszalló) Eldugott, nem feltűnő <hely>. Diszkrét sarok. Diszkrét helyen találkozott a kedvesével.
4. Egyszerű és ízléses; nem feltűnő, finom <dolog>. Diszkrét ruha; a váza színeinek diszkrét összeállítása; diszkréten öltözködik. Modern színekbe öltözködtek ezek a bútorok – nem nagyon diszkréten. (Babits Mihály) || a. Tartózkodó, szerény és finom <magatartás>. Diszkrét modor, viselkedés. Gyöngéden, diszkrét meghatottsággal, titkolgatott elérzékenyedéssel akar beszélni. (Ambrus Zoltán) || b. A figyelmet magára nem túlságosan felhívó <fizikai jelenség>; mérsékelt, nyugodt, enyhe. Diszkrét fény; diszkrét zenekíséret. A diszkrét, tompa világításban halkan beszélgető emberek állottak együtt. (Herczeg Ferenc) || c. (művészettörténet, film, színház) <Kifejezésben, ábrázolásban> tartózkodó, leplezett, a kiélezettséget kerülő <mód>. A festő e képen a rútat is diszkréten ábrázolja. A színész diszkréten siklott át a frivol mondatokon. Valóban művészettel táncolt, diszkrét, finom, belülről kiáradó mozgásművészettel. (Móricz Zsigmond)
diszkrétség.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
