fegyvercsörtetés
fegyvercsörtetés [e-e-e] főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
1. (ritka) <Táborban, csatában, menetelés v. harc közben> fegyverek mozgatásával, egymáshoz ütésével okozott zaj. Nagy zűrzavar, lárma, fegyvercsörtetés közepett kiáltás hangzik. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, rosszalló) Harcias fellépés, kijelentés v. háborús mozgolódás, készülődés, amelynek célja az ellenség, ellenfél megfélemlítése, ijesztgetése.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
