hálálkodás
hálálkodás főnév -t, -ok, -a
1. A hálálkodik igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás; hálának, köszönetnek ismételt (alázatoskodó) kifejezése, nyilvánítása. Nagy hálálkodással köszönte meg a segítséget. Elreked, elfárad a hálálkodásba. (Arany János) Oda szállott, … hogy ő magát kipihenné, … s hajnali kakasszónál atyafiságos hálálkodás után tovább menne. (Eötvös Károly)
2. (ritka, irodalmi nyelvben) Túlzó, ismételt tiszteletadás, köszöntés, bókolás. Vacsora végével kölcsönös hálálkodások közt keltek fel az asztaltól. (Jókai Mór)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
