hangköz
hangköz főnév (fizika, zene)
1. Két egyszerre v. egymás után megszólaló zenei hangnak rezgésszámuk, ill. magasságuk szerinti viszonya; intervallum. Tiszta, kis, nagy hangköz; bővített, szűkített hangköz; terc, kvart, kvint hangköz.
2. (ritka) Egyidejűleg v. egymás után szóló két ilyen hang.
hangközű.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
