idegenkedés
idegenkedés [e-ë-ë] főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
Az idegenkedik igével kifejezett magatartás, lelkiállapot; az a tény, hogy vki, vmi idegenkedik vkitől, vmitől; húzódozás. Idegenkedést érez vmivel szemben. Nem tudta legyűrni idegenkedését. Idegenkedését rosszul palástolta. Idegenkedéssel fogadta a javaslatot. Idegenkedéssel nézte az ismeretlen társaságot. Valóságos idegenkedéssel viseltetik a férfinem iránt. (Jókai Mór) A népszínház iránt nagy idegenkedéssel viseltetett. (Mikszáth Kálmán) || a. Ennek külső, látható megnyilvánulása. Látni lehetett rajta idegenkedését. Mi ez? te félre fordúlsz? képeden Idegenkedést szemlélek? (Vörösmarty Mihály)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
