istenverte
istenverte [e-e-e] melléknév
1. Olyan <személy, emberi közösség>, akit, amelyet <vallásos felfogás szerint> az Isten megvert; bajtól, szerencsétlenségtől sújtott; nyomorult. Istenverte nép; istenverte paraszt. Ébredj, ébredj, istenverte nemzet … (Petőfi Sándor)
2. (átvitt értelemben) <Ingerültség, bosszúság kifejezésében:> kellemetlenséget, bosszúságot, bajt okozó; átkozott. Istenverte állat, pillanat. Istenverte csengetés riasztott fel hajnalban. Hova ilyen istenverte időben? (Vas Gereben) Mindég hegynek fel, istenverte úton, kőrül kőre hágva … (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben, költői) Hitvány, nyomorúságos <dolog>. Célra siet, mely cél csak ama közel erdő; A közel erdőben pedig isten-verte vityilló. (Arany János) Hol egyéb se termett istenverte gaznál, Most tengeri díszlik selyem szőke hajjal. (Arany János)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
