kápsál
kápsál tárgyatlan ige -t, -jon (népies, régies)
<Diák, kolduló szerzetes> természetbeni adományokat gyűjt az iskolai köztartás, ill. a rendház számára. Kápsálni volt a diák. (Jókai Mór) Napok óta beszéltek róla a folyosón, a coetus előtt, hogy az idén milyen későn kápsálnak. (Móricz Zsigmond)
kápsálás; kápsáló; kápsált.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
