kegyesség
kegyesség [ë-e v. e-e] főnév -et, -e [ë, e]
1. A kegyes (I. 4–5) melléknévvel kifejezett tulajdonság; vallásos buzgóság. Arany pénz helyett van szeme ragyogványa, A szelid kegyesség, a nyájas tekintet. (Arany János) || a. Vkinek kegyes (I. 1, 4) volta. A fejedelem kegyessége; az öreg nénike kegyessége.
2. Kegyes (I. 2, 5) cselekedet, magatartás, beszéd. Kegyességet gyakorolt. Köszönjük kegyességét.
kegyességi.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
