kiművelt
kiművelt melléknév -en, -ebb [e, e], (régies) kimívelt
Olyan <testi v. szellemi képesség>, amelyet kifejlesztettek, a műveltség bizonyos fokára emeltek. Kiművelt elme, ész, ízlés; (régies) kiművelt emberfő: művelt, tanult ember; kiművelt nyelv: csiszolt, hajlékony ny. Minden kifejlődés- … érték- és szerencsének legmélyebb sarkalatja [= alapja] a kiművelt emberfő. (Széchenyi István) Kiművelt fej könnyen magáévá tehet egy vagy más szaktudományt. (Kossuth Lajos)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
