latorság
latorság főnév -ot, -a
1. (csak egyes számban) (régies) A lator (II. 1, 2) melléknévvel kifejezett (jellembeli, erkölcsi) tulajdonság, sajátság; gonoszság, gazemberség, zsiványság. Latorságból árulta be a barátját. || a. (bizalmas) Csintalanság, kópéság, szilaj vásottság; garázdaság. Sok latorság szorult a gyerekbe. || b. (népies, régies) Vkinek (vminek) lator (II. 2) volta. Tettének latorsága. Megbűnhődött latorságáért.
2. (régies) Gonosztett. Ettek, ittak, áldomásoztak … Dicsérik egymásnak a latorságait, és dicsekesznek a magukéval. (Jókai Mór) [A helytartó] egy Rómába menendő küldöttségtől jobban fél, mint a tűztől, mert akkor egyéb latorságai is kijőnek. (Kaffka Margit)
3. (ritka, elavult) Paráznaság, kurafiság, kurválkodás.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
