nyilvánvaló
nyilvánvaló melléknév -an (-n v. -lag), -bb (kissé választékos)
1. (rendsz. állítmányként) Külön magyarázat v. bizonyítás nélkül is bizonyos, világos, kétségtelen, magától ért(et)ődő. Nyilvánvaló vki előtt, vki számára v. vkinek; nyilvánvaló lesz; nyilvánvalóvá tesz, válik. Minden értelmes ember számára nyilvánvaló, hogy… Ez egészen nyilvánvaló. A kőfalon belől apró földszintes házak, két kis templom, s magas fatorony délfelől, nyilvánvalóan őrtorony. (Gárdonyi Géza) Nyilvánvaló előtte a lehetőség, hogy most sorsát kezébe vegye és valamilyen vágányra irányítsa, amelyen ki tudja, hová száguld majd. (Kuncz Aladár) || a. (rendsz. állítmányként) Előzetes tapasztalatok alapján bizonyossá, kétségtelenné, világossá vált. Most már nyilvánvaló, hogy a gyerek hazudott. Ez nyilvánvalóan az ő álláspontja. Hogy álmod mit jelent, nyilvánvaló. (Reviczky Gyula) A távoli hegyekről is jönnek a különféle török dandárok. Nyilvánvaló, hogy egybevonnak most minden hadi népet. (Gárdonyi Géza)
2. (jelzőként) Olyan, ami kétségtelenül az, aminek mondjuk. Nyilvánvaló félreértés, hazugság, tévedés.
nyilvánvalóság.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
