obsit
obsit főnév -ot, -ja (katonaság, régies)
A kiszolgált katonáknak adott elbocsátó levél. Katonának kutya-baja, Van mit enni és innia … Ha pedig az idő lejárt, Obsitot kapsz, de mekkorát. (Petőfi Sándor) Tizenegy esztendőt szolgált már, de az obsitja még nincs a kezében. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Vagyonom vékony, koldus szemfedők: Kis áltatás, még kevesebb gőg. | S ha ez se lesz, mi lesz hát majd velem? | Kap obsitot nóta és szerelem? (Ady Endre) || b. (átvitt értelemben, ritka, tréfás) Hivatalból, szolgálatból való elbocsátás, menesztés. Megkapta az obsitot. Már csak az obsitot várja.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
