obulus
obulus főnév -t, -ok, -a (történettudomány)
1. Ógörög váltópénz, ill. egy-egy ilyen értékű pénzdarab, amelyből egyet a halottak szájába tettek az alvilági révész, Kháron számára. Öleld meg [a halottat] És lopd ki szájából az obulust. | – Ha Tégedet csókollak, őt miért ne? (Madách Imre)
2. (történettudomány) Fél dénárt érő Árpád-kori magyar pénzdarab.
3. (rendsz. többes számban) (átvitt értelemben, bizalmas) Kisebb összegű díj. Lefizette az obulusokat.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
