óhitű
óhitű melléknév és főnév (régies)
1. Görög keleti vallású <személy>. Megérkezett a nagy pecsétes levél, melyet a pálosi óhitű esperes maga olvasott fel. (Jókai Mór)
2. A görög keleti vallással kapcsolatos <dolog>. Óhitű szertartás.
II. főnév -t, -ek, -je [e, e] Görög keleti vallású személy. Kilenc órakor indultunk az óhitűek templomába. (Jókai Mór)
óhitűség.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
