okleveles
okleveles [e-e-e] melléknév (-en)
1. Olyan <személy>, akit vmely foglalkozás gyakorlására oklevél (1) jogosít. Okleveles bába, gondozónő; okleveles könyvvizsgáló ←; okleveles mérnök; okleveles mezőgazda ←; okleveles közgazdász, könyvtáros, orvos, tanár, védőnő. Okleveles ügyvéd voltam. (Tolnai Lajos) Tamás tanító … okleveles volt. (Móricz Zsigmond)
2. (történettudomány) Olyan <időszak>, amelyből oklevelek (3) maradtak fenn. Okleveles kor.
3. (történettudomány) Oklevél (3) jellegű, ilyen formában fennmaradt. Okleveles emlékek.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
