züllés
züllés főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. A züllik igével kifejezett állapot, folyamat; az a tény, hogy vki züllik. Erkölcsi züllés; a züllés útján; züllésbe dönt, visz vkit; züllésnek indul; züllésnek tesz ki vkit. Elkeserít ennek az embernek a züllése. Ti szavakra figyeltetek … | De hát jobb volt-e énnekem … | … bús ital rabja módjára, csak a dalra | figyelve menni, különös | züllésben, semmi mást se hallva. (Babits Mihály)
2. (bizalmas, tréfás) Szokatlanul nagy mulatás, szertelen ivás. Az este nagy züllés volt náluk.
züllési.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
