BALKÖRMÜ
BALKÖRMÜ, (bal-körmü) ösz. mn. Átv. élczes értelemben am. kicsapongó, kirugó. Mondják különösen oly nőszemélyről, ki fajtalan életet él.
„De jobb holtig való árvaságban lenni,
Hogysem mint balkörmű durczás asszonyt venni.“
Hogysem mint balkörmű durczás asszonyt venni.“
| Vőfélköszöntő. |
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
