BÁNAT
BÁNAT, (bán-at) fn. tt. bánat-ot. Szomoru kedélyállapot, midőn valaki tartós lelki fájdalomban szenved akár az önmaga által elkövetett bűn, vagy hiba, akár oly kedvezőtlen események miatt, melyek őt közelebbről illetik. Mély bánat. Sok búval, bánattal tölteni napjait. Nem tudom, hová legyek bánatomban. Meghalok bánatomban. Késő bánat, ebgondolat. Km. Különösen hiterkölcsi értelemben jelenti a magába tért bűnös szomoruságát, elkövetett bűnei miatt. Töredelmes bánat, azon föltétellel, hogy többé nem vétkezünk. Tökéletes bánat, mely nem valami mellékes érdekből, pl. az örök büntetés félelméből, hanem tiszta erkölcsi indokokból, az Isten szeretetéből, s a bűnnek utálatából ered.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
