CSORBA, (1)
CSORBA, (1), (csor-ba) mn. tt. csorbá-t. Aminek éle, lapja, széle, szöglete meg van törve, bevágva, csonkítva. Csorba kés, kard, szántóvas. Csorba fazék, pohár, tányér. Csorba fog, csorba fogú, csorba száju.
Palóczos tájejtéssel: cserba. Képzésre hasonló a turba, gurba, görbe, törpe szókhoz. Egyezik vele a szanszkrit karv, vagy karp (brechen, verringern), latin carpo, szláv strba. V. ö. CSOR, gyök.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
