ÉKESSÉG
ÉKESSÉG, (ék-es-ség) fn. tt. ékesség-ět. 1) Tulajdonság, melyet valakinek vagy valaminek ékszerek kölcsönöznek. 2) Magok azon ékszerek, díszeszközök, melyek valakit v. valamit széppé, kitünővé, fényessé tesznek. 3) Átv. ért. kitünő jelesség, szépség. Beszéd ékessége. A szép templomok a város ékességei.
„Egek ékessége, földnek dicsősége,
Magyarok asszonya, királynéja.”
Magyarok asszonya, királynéja.”
Egyh. ének.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
