ÉNEKĚS, (1)
ÉNEKĚS, (1), (én-ek-ěs) mn. tt. énekěs-t v. ~et, tb. ~ek. 1) Örömest éneklő, énekelni szerető. Énekes leány, énekes madárka. 2) Magában éneket vagy énekeket foglaló. Énekes könyv. Énekes mester, ki orgona nélkül énekel, máskép: könyökös mester. Énekes mise, melyben a pap vagy nép énekel.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
