GÓLYA, (1)
GÓLYA, (1), (gó-ly-a, l. alább) fn. tt. gólyát. Mocsárokat kedvelő vízimadár a gázlók neméből, különösen hosszu nyakkal s orral, és szinte hosszu lábakkal. A vándorlók közé tartozván ősz előtt elutazik tőlünk, s tavaszra ismét visszatér. Fekete gólya, fehér gólya. Kelepel vagy czikákol a gólya. Elvitte, mint gólya a fiát. Magasan repülő gólya. Gólya, gólya, gólyicza, mitől véres a lábad? török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja, síppal, dobbal, nádi hegedűvel. (Vágmellékén így szólítgatják a gyermekek a gólyát). Tájszólással: eszterag, czakó.
Rokonokul tekinthetők a latin gula, collum, glutio, spanyol gola, franczia gueule, persa gelu, német Kehle stb.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
