HABDA
HABDA, (hab-da) fn. tt. habdát. Tájszó. 1) Néhutt, pl. Vasban abda (abdál), másutt akla. Így nevezik azon bőrt, melyet némely vidéki pásztorok és pórok bocskor fölött lábok szárára huznak, s mintegy a bocskorhoz akasztanak, toldanak. V. ö. ABDÁL. 2) A hegyalján a térdig érő hosszu csizmát nevezik így, alkalmasint, mivel hab, vagyis sár, víz, pocs ellen szolgál.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
