HABOZÓ
HABOZÓ, (hab-oz-ó) mn. tt. habozó-t. 1) Habot csináló vagy habot lemerő, leszedő. Vizet habozó malomkerék. Habozó kalán. 2) Valamit habalakú vonalakkal, csikokkal ékesítő, tarkázó. Aczélt habozó fegyvercsiszár. 3) Határozatlan, ingadozó, magát eltökélni nem képes lelkiállapotban levő. Habozó elme. Hitében habozó rosz keresztény.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
