HURCZOL
HURCZOL, (hur-cz-ol) áth. m. hurczol-t. Gyöke a hangutánzó hur, s törzse hurcz, (mint karcz karczol, harcz harczol). Elemezhető a hord igéből is, mintegy: hordzol (hordozol). Valamit erőszakosan megragadva, magával vagy maga után húz, vonczol, különösen a földön csúsztatva húzkál, vontat, koptat. Földhöz vágva, s hajánál vagy gallérjánál fogva hurczolni valakit. A levetett és kengyelbe akadt lovagot hurczolja a paripa. A fenyüszálakat kihurczolni a vízből. A hosszu ruhát sárban, porban hurczolni. Kötelen hurczolni a csökönyös borjút, malaczot. Ne hurczold a gabonakévéket, hanem vidd. Sárban, porban meghurczolni valakit. Kihurczolni a dögöt a gyöpre. A lépcsőkön föl- vagy lehurczolni a szalmazsákot. Átv. ért. szakgat, koptat, vásít. Sok ruhát elhurczol. Ez nem hurczolni való öltözet. Szélesb ért. magával visz, hordoz. Kár ennyi pogyászt mindenfelé hurczolni. Hitvány áruit városról városra hurczolja.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
