IJED
IJED, (i-j-ed v. í-ed) önh. m. ijed-tem, ~tél, ~t v. ~ětt. Gyöke vagy a mozgást, vagy pedig a felsikoltást jelentő i v. í, melyből ed képzővel lesz í-ed v. i-ed, mint a régieknél gyakran eléjön, pl. a Debreczeni Legendáskönyvben: „És megiedvén mind földre esének.“ Innen az i egyszerüen j-vé változván a székelyeknél jed alakban jön elé: „a tizedik szomszédot is kitörte a nagynyavaja jedtibe.“ Kriza J. Annyit tesz, mint mozzan, mozdúl, különösen félelemből remeg, megrázkódik; vagy megrezzenésből felsikolt. A bival megijed a veres posztótól. Nem minden széltől ijed meg. (Km.). Elijedsz tőle, ha meglátod. Álmából felijedt. V. ö. IJEDÉS.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
