JÁR
JÁR, (rokon vele a török jürü-mek, [honnan jürüs = járás], mongol irrene, latin gradior, magyar ir gyök, iram szóban s er gyök ered, ereszt szókban); önh. és gyak. Gyöke vagy gyökeleme a mozgást jelentő j v. i (l. I. elvont gyököt, és j betü jelentését, melyekből a képzővel lett az igenév ia v. ja, s ebből gyakorlatot jelentő ar képzővel ja-ar, j-ár, mint iö-ből is lett jő, ig-ből jog stb. 1) Folytonosan vagy gyakran jön, megy, sétál, bizonyos utat téve tovább-tovább halad, vagy föl-alá mozog. Házról házra járni. Templomokba, bucsúkra járni. Színházba, kávéházba, kocsmába, vendéglőbe járni. Különféle utakon, tüskén, bokron járni. Kedveséhez járni. Hivatalba járni. Haza járni. Vásárra járni. Ide-oda járni. Mankón, bottal járni. Kis ember nagy bottal jár, (km.). Egyenest, tántorogva, lassan, sebesen járni. Lassan járj, tovább érsz, (km.). Halkkal jár, mint fenkő a kaszán, (km.). Elől, utól jár. Szirmay Lajos elől jár, a török hadd vijjon bár. (Szirmay Hung. in Parab.). Előbb jár. A fáradt ló is előbb jár a farkánál, (km.). Gyalog jár. Lovon jött, gyalog jár, (km.). Lábhegyen jár. Messze jár. Oly messze jár tőle, mint Makó Jeruzsálemtől, (km.). Szárnyon jár. Gonosz hír szárnyon jár. Két lovon, négy lovas hintón jár. Öszvetéve: Bejár a városba. Eljár tisztében, más ügyében. Eljár a szomszédba. Feljár a várba. Kijár a tanyára. Lejár a pinczébe. Visszajár a helységbe, melyet odahagyott. „Jövő (jöve) ő hozjájok a tengeren járván, és őtet látvájok a tengeren járatta megszomorodának.“ Tatrosi codex.
„Jár számkivetetten az árva fiú,
Dalt zengedez és dala oly szomorú.“
Dalt zengedez és dala oly szomorú.“
| (Vörösmarty). |
2) Tárgyesettel am. valamit járva tesz, végrehajt, elintéz. Bucsút járni. Tánczot járni. Bolondját járni. Határt járni, am. határt vizsgálni. Bejárni az országot. Tolnát, Baranyát bejárta, (km.). Eljárta a toborzót. A malomkő egy óra alatt egy mérő buzát lejárt. Kijárta magát. Nagyon beteg, már az utóját járja. Őrt jár. Lejárta a csizma sarkát.
„Járván az élet útait –
Nem vendég, szomszéd vagy rokon –
Por és verejték arczomon,
Fáradt zarándok állok itt.“
Nem vendég, szomszéd vagy rokon –
Por és verejték arczomon,
Fáradt zarándok állok itt.“
| Halott felett. Tompa. |
„A pántlika könnyű ruha,
Mert azt a szél könnyen fújja.
De a konty az nehéz ruha,
Mert azt a bú gyakran járja.
Mert azt a szél könnyen fújja.
De a konty az nehéz ruha,
Mert azt a bú gyakran járja.
| Népd. (Erdélyi J. gyüjt.). |
3) Mondják lelketlen, de mozgó vagy haladó tárgyakról. Jár az óra. Ötre jár az óra. Jár a nyelve, szája. Az idő eljár, senkire nem vár, (km.). Jár, kijár a fizetése, havi díja. Ez idén sok eső jár. Már derek járnak. Rosz, kemény idő jár. 4) Bizonyos módon történik rajta valami. Jól járt. Roszul, ebül, kutyául, pórul járt. Megjárta a szegény. Gondold csak, hogy jártam. Ugyan szépen jártál.
„Szóla; de bölcs észszel Detre bolondul járt;
Etele arczától megszörnyede mindjárt.“
Etele arczától megszörnyede mindjárt.“
| Buda halála (Arany Jánostól). |
5) Sajátságos mondások: Eszén jár, am. öszveszedi az eszét, midőn valamit tesz. Keresztüljárni mások eszén, am. átlátni mások szándékát, s azt kijátszani. Hol jár az eszed? am. mire feledkeztél, mire gondolsz? Pesti Gábor meséiben: káromra járál; ellenem járának. Valaminek végére járni, am. a) bevégezni, teljesíteni, b) megsemmisíteni, elkölteni, c) nyomára jönni a dolognak. Valaminek utána járni, am. valami után kutatni, valami után vizsgálódni. Valakinek utána járni, am. barátságát, ismeretségét, szerelmét keresni. Ezen dolog haszonnal jár, am. hasznot hajt. No, ez megjárja, am. ez türhetős, elfogadható. Jártában, keltében, am. amerre csak jár, mindenütt. Ennek is lejárt az ideje, am. elmúlt, már késő. Egy forintból két garas visszajár. Valakinek nyakára járni, am. alkalmatlankodni. Jár-kel, mint az Orbán lelke, (km.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
