LAKÓ
LAKÓ, (lak-ó) mn. tt. lakót, tb. ~k. 1) Mondják személyről, ki valahol lakik. Erdőkben lakó vadászok, pásztorok. Ez értelemben önálló főnevül is használtatik. Lakókat fogadni a házba. 2) Mondják öszvetételben helyről, hol valaki lakik. Ez az én lakószobám. (lakszobám).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
