NAGYNYELVŰ
NAGYNYELVŰ v. ~NYELVÜ, (nagy-nyelvű) ösz. mn. Tulajd. ért. aránylag nagy anyagi nyelvvel ellátott, különösen vastag nyelvű. Átv. szokott jelentéssel am. sokat beszélő; nevezetesen: másokat rágalmazó, megszóló; mindenbe kottyanó.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
