NYÍR
NYÍR, NYIR, (2) áth. m. nyír-t. A ragokat és képzőket különféle tájszokás szerint majd vastag, majd vékony hangzókkal veszi fel, pl, nyirok, nyirunk, nyiró, vagy nyirek, nyirünk, nyirő. A származékok is így váltakoznak, pl. nyirás v. nyirés, de állandóan: nyiret, nyirbál, nyirkál stb. Tájdivatosan van nyűr is, honnan a Nyűrő családnév. Általán, a növényi, vagy állati, vagy akármily testek kinövéseit, széleit, különösen a szálasakat bizonyos metszőszerrel elvágja, elmetszi, mit rendesen úgy nevezett ollóval visznek véghez. Fákat, bokrokat nyírni, am. ágaikat, sarjaikat rövidebbre metszeni; különbözik tőle a nyes, mely késsel, baltával stb. nem ollóval, és tőből, vagy izből való kimetszést jelent. Hajat, gyapjut, posztót, vásznat nyirni. Az aranyat, ezüstöt, lemezt körülnyirni. A juhot nyirni, nem nyúzni kell. (Km.). Igekötőkkel: elnyirni, megnyirni, lenyirni, kinyirni, körülnyirni, öszvenyirni. Átv. valakinek erejét, hatalmát, vagyonát kevesbíti. Lenyirték a szárnyát (Km.). Ezen kocsmáros nagyon nyíri vendégeit.
Világos, hogy e szóban alapértelem a metszés, vágás, mely valamely testnek részeit erőszakosan elválasztja egymástól, egyszersmind azon erős hangot fejezi ki, mely az ily metszéssel párosulni szokott. E szerint azon nagy számu szók osztályába tartozik, melyek a nyelvekben általán részint erőszakos metszést, részint arra szolgáló eszközöket jelentenek. Ilyenek a magyarban: ir, minthogy az eredeti irás nem volt egyéb, mint fába, kőbe, érczbe metszés, rovás; innen származott irt, vastaghangon ort, megfordítva ró, rovás; továbbá arat; és előtétekkel firkál, gyarat, farag, forgács, harap, (foggal metsz), nyír, nyirkál, nyirbál, tör, darab (elmetszett rész), mar, tarol, sarol, sarabol, karcz, karczol; a metszés által alakuló barazda, barkócza; a metsző eszközök: kard, kardács, sarló, csoroszla, doroszló, orló (olló), a szúrva metsző ár vagy árr, mely megvan a dárda, bárd, nyárs, kárt, gárda szókban. A ,nyír’ igének is rokonaiul tekinthetők idegen nyelvekben a szanszkrit: csár v. csiri (vág, hasít), hellen: κειρω, latin: rado, német: Scheere, izland: szkarr (kard), tót: rezám, rezsem, stb. stb. V. ö. NYES.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
