NYUGTALAN
NYUGTALAN, (nyug-talan) mn. tt. nyugtalan-t, tb. ~ok. Kinek nyugta nincsen, ki gyakori vagy folytonos izgásban, mozgásban van. Különösen testre vonatkozva am. feszelgő, hánykolódó, irgőforgó. Nyugtalan gyermek. Kedélyt, s általán lelket illetőleg am. izgatott kedélyü; vágyaitól, indulataitól háborgatott; elméjét szüntelen ide-oda futtató; mások nyugalmát zavaró, háborító. Nyugtalan indulatu, elméjü ember. Nyugtalan élet. Nyugtalan laktárs, polgárok. V. ö. NYUGHATATLAN. Határozóként am. nyugtalanul.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
