ORDÍTÁS
ORDÍTÁS, ORDITÁS, (or-d-ít-ás) fn. tt. ordítás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Azon állatok erős, nyers, rút kiáltása, melyekről különösen mondjuk, hogy ordítanak. Orozlán, szamár, farkas ordítása. Emberről szólva am. rút sirás, kiáltozás. Kinlódó ember, vesszőzött gyermek ordítása. V. ö. ORDÍT.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
