ORGONA, (1)
ORGONA, (1), fn. tt. orgoná-t. Nagyobb és kisebb fa és czin sipokból öszveállított hangműkészület, melynek sípjai úgy szólnak, ha a velök öszveköttetésben levő, és nyomkodott tömlőnek levegője beléjök megy, hangjainak zengedeztetése pedig billentyük által eszközöltetik. Mint fölséges, és ünnepélyes hangszernek rendesen a templomokban van helye, s főrendeltetése, hogy a buzgó közönség énekét vezérelje és kísérje. Orgonán játszani. Orgonát billegetni, nyomni. Orgona mellett énekelni. Nagy orgona, kézi, kis, hordozható orgona. A görög-latin organum után módosított idegen eredetü szó, francziául: orgue, orgues, németül: Orgel, olaszul: organo, törökül: erghanun (Hindoglu) stb.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
