ORMÓ
ORMÓ, (or-m-ó) fn. t. ormó-t. Valaminek kiálló kidudorodó teteje. Hegynek, háznak ormója. Káposztafejnek ormója, közép kiálló része. Bodrogközben Mindszenti szerént a hidas vagy zselyép (zsilip?) oldala, mely azoknak is fölfelé álló részét teszi. Gyöke a magasat jelentő or, törzsöke orm v. orom; s képzésére nézve mint a koszmó, kajmó, gajmó, zuzmó szók. Kettős alakja van, ú. m. ormó és orom. L. OROM.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
