ÓLÁLKODIK
ÓLÁLKODIK, (ol-ál-kod-ik, vagy or-ál-kod-ik) k. m. ólálkod-tam, ~tál, ~ott. Magát alattomban megsunyva leselkedik, különösen a végett, hogy mást hatalmába keríthessen, kifoszthasson, megölhessen. A zsiványok az utak mellett ólálkodnak. A ragadozó vadak a sürüben ólálkodnak. Szelidebb ért. mondják emberről, ki azonegy helyen ácsorog, mit sem téve. Ez igében alapfogalom a leselkedés, megsunyás, mely rendesen a testnek meghuzása, lelapulása által történik; honnan egyik vélemény szerént gyöke azon ol, mely hangváltozattal al (infra, inferior); ebből lett alal v. alál v. olál (mint dob-ál, jár-ál, hál-ál, noha ezekben az ál képző igékhez járul; de lehettek eleinte emezek is: jár-al, hál-al); olal-ból ismét olalkodik v. olálkodik (= alálkodik). ,Leselkedik’ ige gyöke is az alacsony helyzetre vonatkozó le, miről l. LES. Hogy az al átváltozik ol-ra is, mutatja a régies alut, ma olt, halt általános divat szerént holt is, alsó-ból lett olcsó stb. Más vélemény szerént ,ólálkodik’ némely régi irók és kiejtés szerént: órálkodik, pl. Erdősinél: „Orálkodnak vala ő utánna.“ (Lukács XIV.); melyet or-tál származtatván, (oralkodik, vagy orálkodik) azt tenné: or módjára, vagy orozban leselkedik. Az or tag könnyen változhatott hosszuvá, mint ,órgyilkos’ szóban is.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
