ÖNHATÓ
ÖNHATÓ, (ön-ható) ösz. mn. Ami csak önnön magára mint alanyra terjeszti ki munkásságát. Eléfordul leginkább az igeszók osztályozásánál, pl. áll, gyógyúl, megy, jár, örül, repül. Némelyek szerént máskép: benható, benmaradó. Ellentéte: által- v. átható, kiható, tárgyható.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
