RÁFOG
RÁFOG, (rá-fog) ösz. áth. 1) Valakit rászorít, rákényszerít valamire. A fiút ráfogni a munkára, tanulásra. 2) Valamely kézbeli ütő vagy lövő eszközt ráczéloz valakire v. valamire. Ráfogni valakire a botot, puskát. 3) Valaki ellen gyanuból, vagy találgatva, vagy épen rosz akaratból bűnvádat támaszt, bizonyos dolgot, tényt neki tulajdonít; vagy általán olyast mond róla, mi nem illik rá. Ráfogni a szolgára, hogy ő lopta el a pénzt. Amit maga tett, másra fogta rá. Ne fogd rá, ha nem tudod. Ráfogták, hogy részeg, pedig ma bort sem látott. R, á, rá, fogd rá. (Km.). V. ö. FOG, ige.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
