SURLÓ
SURLÓ, (sur-ol-ó) fn. tt. surló-t, tb. ~k. Növénynem a lopvanőszők seregéből; különösen népnyelven azon faja, melynek szára éles barázdás, ágatlan, néha tövön ágas; czikkelyhüvelyei feketéllők. Nevét onnan kapta, mert edények surolására szokták használni; máskép növénytani néven: kannamosó surló v. zsurló. (Equisetum hyemale). Széles köz értelemben minden, amivel surolnak, pl. szalmatekercs, kőpor, rongy.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
